Sztraka Ernő (1830–1906)

Sztraka Ernő
Születési dátum	1830. március 3.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1906. február 20.
Halálozási hely	Békéscsaba
Sírhely	Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs	Réthy Etelka
Foglalkozás	építész, városrendező, városi mérnök

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben

Békéscsabán született 1830. március 3-án. A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, Sztraka Károly Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott 1825 és 1863 között. Édesanyja Beőr (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az 1848. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.

1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, Tibor és Géza.

Békéscsabán agyvérzésben halt meg 1906. február 20-án.

Munkássága

Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről 1892. december 9-én mondott le. 1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök.

Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. 1862 márciusára elkészült a Csaba város építészeti rendszabályai című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.

Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani. Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. 1868-ban az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat téglajárda váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon petróleumlámpás közvilágítást helyeztek el.

Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg.

Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Tervei szerint történt a Széchenyi liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése, továbbá neki köszönhető számos utca fásítása is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.

Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume Szálloda (1867–68), az evangélikus gimnázium épülete, az erzsébethelyi evangélikus templom, valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető a Kossuth téri artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán – Haan Lajos részére – elkészítette Gyula város helyszínrajzát. 1874-ben tervei alapján épült a járásbíróság (ma: Ibsen Ház), illetve a Polgári leányiskola (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete). 1877–79 között került sor a Vigadó (ma: Jókai Színház) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az Evangélikus Kistemplomot. 1887-ben a Széchenyi ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – 1861–96 között – a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.

Árvízvédelmi tevékenysége 1888-ban megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami 1889-re el is készült. 1892-ben készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.

Haan Lajoshoz és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának, melynek elnöki feladatait apósa, dr. Réthy Pál látta el. Emellett tagja volt a Megyei Árvízbizottságnak és a IV. kerületi megyebizottságnak. 1880-ban beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el 1883-tól 1905-ig, valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.

Díjak, kitüntetések

• Sztraka Ernőt 2021-ben Békéscsaba díszpolgárává választották.

Emlékezete

• 1996-ban emléktáblát avattak tiszteletére a Városházán.

Források

• A békéscsabai ág. hitv. algymnasium értesítője 1867/68. Gyula : Algymn., 1898. 10. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• A kúria, a sörház, a szoborsétány... : műemléki sétán Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 243. szám (1976. október 14.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) 2.p (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. 41–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 21. szám (1877. március 15.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 58. szám (1879. június 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 239. szám (1880. december 14.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Evangélikus Őrálló, 1. évf. 48 szám (1905. november 24.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Licska Balázs: Díszpolgári címet kapott a városépítő Sztraka Ernő. In: Békés Megyei Hírlap, 76. évf. 299. szám (2021. december 27.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán, Dr.: Szülőföldünk – Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Sztraka Ernő. (1830–1906). In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 15. szám (1906. február 22.) 2–3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Sztraka Ernő halotti jelentése a www.familysearch.org honlapon (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tábori György: Hová lettek a kutak szobrai? In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 257. szám (1992. október 31–november 1.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)

Kapcsolódó irodalom

• Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)