Kossuth tér (Békéscsaba)
| Kossuth tér | |
|---|---|
 Kossuth tér (2005) | |
| Település | Békéscsaba |
| Névadó | Kossuth Lajos |
|
| |
A Kossuth tér Békéscsaba központjától, a Szent István tértől a Baross utca irányába haladva gyalogosan nagyjából 2 perces sétával közelíthető meg.
A város a tér kialakítását 1860-ban az evangélikus és a katolikus templomok közötti részen lévő házak felvásárlásával és lebontásával kezdte el. A tér katolikus templom felé néző sarkán álló szolgabírói lakot 1867-ben bontották le.
A közhasználatban elterjedt „Ártézi-kút tere” elnevezés az 1885-ben Gold János és Zsigmondy Béla által a téren fúrt artézi kúthoz köthető. A kútfúrást Gold kezdte, de mivel 128 méternél elakadt, Zsigmondy folytatta, majd fejezte be 299,5 méteres mélységnél. A kút a mészkőmedence közepére felállított halászlányt ábrázoló szoborról kapta nevét. A Rudolf Gimnázium és a Kiss Ernő utcában létesült gőz- és kádfürdő vízellátását is ez a kút biztosította.
1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján nevezték el a teret Kossuth térnek. Horvay János (1873–1944) szobrászművész alkotását, a Kossuth-szobrot, a város első köztéri szobraként 1905. szeptember 19-én avatták fel.
A térnek a Csabagyöngye Kulturális Központ felőli oldalán állt a privatizálás során magánkézbe került Körös Hotel épülete.
Elnevezései
Képgaléria
Képeslap (1950)
Kossuth tér az Alföldi Kisvasúttal (1955)
Kossuth-szobor (digitalizált fotó)
Kossuth tér (2004)
Halászlányos kút (2004)
Halászlányos kút szobra (2009)
Lásd még
Források
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 123. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
