Haan Lajos (1818–1891)

Haan Lajos
Haan lajos 01.jpg
Születési dátum 1818. augusztus 13.
Születési hely Sámsonháza
Halálozási dátum 1891. augusztus 12.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Kastélyi temető, Békéscsaba
Házastárs Wilim Karolina
Wilim Amália
Foglalkozás evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Élete

Haan Lajos síremléke

Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.

1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.

Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

1873-ban egyetemes főjegyzőnek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Történetírás

Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 1847–1894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Szerkesztői tevékenysége

  • Budapesti Hírlap: 1887. 01. 01. – 1887. 12. 31.
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881. 01. 01.
  • Archaeologiai Közlemények: 1881. 01. 01.
  • Békés: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
  • Figyelő: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
  • Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875. 01. 01.
  • Békésmegyei Közlöny: 1875. 01. 01. – 1888. 12. 31.
  • Magyarország és a Nagyvilág: 1874. 01. 01. – 1874. 12. 31.
  • Századok: 1867. 01. 01. – 1883. 12. 31.
  • Vasárnapi Ujság: 1866. 01. 01. – 1866. 12. 31.
  • Statisztikai Közlemények: 1864. 01. 01. – 1864. 12. 31.
  • Közlemények: 1841. 01. 01. – 1841. 12. 31.
  • Koszorú: 1840. 01. 01. – 1840. 12. 31.

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

Művei

  • Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76–84. p.
  • 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
  • A keresztény egyház történetei. Pest, 1866.
  • A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: Századok, 9. évf. 2. sz. (1875) 113–115. p.
  • A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve. 62—67 p.
  • B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13–28. p.
  • Békés vármegye hajdana. 1. kötet, Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés vármegye hajdana. 2. kötet, Oklevéltári rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés vármegye hajdana. In: Századok, 4. évf. 1. sz. (1870) 67. p.
  • Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegye III-ik Károly alatt. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57–71. p.
  • Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48–58 p.
  • Békésvármegye főispánjai. In: Századok, 1. évf. 3. sz. (1867) 272–278. p.
  • Bél Mátyás, Budapest, 1879.
  • Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba : Dobay Ny., 1878. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dürer nevéről. In: Századok, 7. évf. 2. sz. (1873) 147. p.
  • Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad, 1860.
  • Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest, 1870.
  • Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81–85. p.
  • Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
  • Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez. Pest, 1859 vagy 1860.
  • Időszaki tábla Magyarország történelméhez. Pest, 1866.
  • Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum. Gyula, 1858.
  • Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 6. évf. 9. sz. (1872) 646–647 p.
  • Ó- és Uj-Nagylaknak történetei. 1855.
  • Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás). In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100–158. p.
  • Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve. 43–118. p.
  • Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve. 78—99. p.
  • Szegedi Kis István élete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve. 114—129. p.
  • Szerkesztette a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes névtárát.
  • Történelem előtti korszak. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve. 34—42. p.
  • Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: Századok, 15. évf. (1881) 81—83. p.

Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Képgaléria

  • Békéscsaba látképe

    Békéscsaba látképe

  • Békéscsaba térképe

    Békéscsaba térképe

  • Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)

    Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)

  • Békéscsaba stilizált látképe a 19. században

    Békéscsaba stilizált látképe a 19. században

Források

  • Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
  • Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haan Lajos naplója, részletek. 1971. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • MTA Történeti adattár (Látogatva: 2017. 08. 30.)
  • Ujdonságok. In: Békés, 2. évf. 46. szám (1873. november 16.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 14.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Haan_Lajos_(1818–1891)&oldid=6465”