Sztraka Károly (1803–1863)

Sztraka Károly
Sztraka karoly 01.jpg
Születési dátum 1803. szeptember 15.
Születési hely Apostag
Halálozási dátum 1863. november 29.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Boer Anna
Foglalkozás evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Élete

Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Beőr Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratban. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.

Emlékezete

  • Békéscsabán 1910 és 1962 között utca őrizte emlékét (ma: Botyánszky Pálné utca).

Művei

  • Radostnjk ku snatku Jana Kollara a Wilhelminy Frideriky Schmidtovej. Pest, 1835
  • Pohrebnj werse ku poslednj pocestnosti Zuzanne Jeszenszky rozené Turdélyi. Pest : Trattner Károlyi ny., 1835
  • Puvodné bájky od Karla Straku. Szarvas : Réthy ny., 1853
  • Radostné padesátiletí ucitelského úradu ... Pavla Benjamina Szemiána... Pest : Trattner Károlyi ny., 1856
  • A gyümölcsfa-tenyésztés hasznáról. In: Néptanítók könyve. szerk. és kiad.: Szeberényi Lajos. 3. köt. Gyula : Réthy ny. 1857. 35–38. p.
  • Poslední pocestnost ... Jána Szeberinyiho. Gyula : Réthy ny., 1857

Lásd még

Források

  • A ”Čabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében. In: Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 199–200. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés-csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. Budapest : Benkó Gy., 1909. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Čabianska Čítanka I. : Csabai olvasókönyv I. Szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutatóintézet, 1996. 157–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nemzeti Ujság, 41. évf. 397. szám (1846. december 14.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Pesti Napló, 3. évf. 555. szám (1852. január 15.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Réthy Zsigmond: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 5. Sztraka Károly (1803–1863). In: Múzeumi Híradó, 3. szám (1975) 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1974. 69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sztraka renetje. In: Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 5. évf. 11. füzet (1884. november.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Tóth István: Az alföldi evangélikus papság szerepe a szlovák értelmiség nevelésében. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Főszerk.: Csóka Gáspár. Budapest : Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2008. 1–2. szám. 145. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Sztraka_Károly_(1803–1863)&oldid=6687”