Horváth János (1823–1901)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. január 9., 22:13-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Horváth János
Horvath janos 01.jpg
Születési dátum 1823. december 22.
Születési hely Bezi
Halálozási dátum 1901. december 4.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Otth Katalin
Foglalkozás tanár, gimnáziumi igazgató

Élete

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én.

A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Horváth János 1882-es zászlóavató beszédének részlete

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

  • Halálát követően a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre emlékére.
  • 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
  • Emlékét a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban emlékudvar és a benne felállított Horváth János szoborportré őrzi, amit Mladonyiczky Béla készített a gimnázium 125. évfordulójára.
  • Horváth János munkássága előtt emlékplakettel és tanulmányi versennyel (angol nyelv, matematika) tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium.

Művei

  • Értekezései a békéscsabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesítőiben találhatók:
    • A békés-csabai algymnasium keletkezése (1855–1866) (1866)
    • Mire való Csabán a gymnasium? (1867)
    • A békéscsabai algymnasium haladásának két alapakadálya (1868)
    • Az ifjúkorban szokásos regényolvasásról (1869)
    • A presbyterium azon határozatának tárgyalása, mellyel a gymnasiumot megszűntnek nyilvánította (1883)

Források

  • A békéscsabai gimnázium 125 éves. In: Népszabadság, 38. évf. 108. szám (1980. május 10.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
  • A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1980. 6–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A 70 éves Táncsics sikertörténete. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám (2003. május 2.) 13. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
  • Bánkúti Zoltán: Horváth János. In: Békésmegyei Közlöny. 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés, 1. évf. 28. szám (1872. október 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
  • Békés, 2. évf. 23. szám (1883. június 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
  • Békés, 33. évf. 49. szám (1901. december 8.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
  • Békés, 4. évf. 51. szám (1875. december 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
  • Békésmegyei közlöny, 28. évf. 100. szám (1901. december 15.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
  • Békésmegyei közlöny, 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
  • Békésmegyei közlöny, 5. évf. 44. szám (1878. június 2.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
  • Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám (1882. május 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
  • Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám (1882. június 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
  • Bukovszky János: Horváth János. 1823–1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901–02. Szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf-Főgymn., 1902. 3–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995 (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 33. szám (1990) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kruchió Gábor: Horváth János (1823–1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980–81. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1982. 20–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám (1988. november 4.) 8. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
  • Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. : Hornyánszky., 1896. 1235. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve az 1980–81. iskolai évről. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, 1982. 19–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám (1973. augusztus 7.) 8. p.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Horváth_János_(1823–1901)&oldid=6479”