Mokry Sámuel (1832–1909)

Mokry Sámuel
Mokry samuel 01.jpg
Születési dátum 1832. május 8.
Születési hely Monostorszeg, Szerbia
Halálozási dátum 1909. június 10.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Mikolay-kripta, Orosháza
Házastárs Mikolay Johanna
Foglalkozás lelkész, tanár, iskolaigazgató, búzanemesítő

Élete

Monostorszegen (Bács-Bodrog megye) született 1832. május 8-án. Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Testvére, Endre (1827–1889) vízépítő mérnök, kartográfus, országos középítési felügyelő.

Az elemi iskolát Monostorszegen, az algimnáziumot Újverbászon, a felső tagozatot Pozsonyban, az evangélikus líceumban végezte. Két évig nevelősködött, majd teológiai tanulmányokat folytatott a Halle-i egyetemen. Elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát is.

1858. november 27-én megházasodott. Tessedik Sámuel unokáját, Mikolay István lányát, Johannát vette feleségül. Gyermekeik: Júlia, Emma, Janka és Samu (1866–1904).

Súlyos csapásként élte meg, amikor 1882-ben meghalt Emma lánya. 1894-ben feleségét is elvesztette.

Miután Budapestre költözött látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, igen jó játékos hírében állt.

Az első magyar búzanemesítő 1909. június 10-én szívszélhűdésben hunyt el Budapesten. Családja kívánságára Orosházán temették el az alsóvégi családi sírhelyen, a Mikolay-kriptában.

Munkássága

1854 és 1858 között Orosházán segédlelkészkedett, Mikolay István parókus lelkipásztor mellett.

Békéscsabára költözött és 1858-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt. 1860-tól a reálgimnázium tanára, majd '62-től igazgatója lett. Tanári tevékenysége mellett 18601864 között a Békéscsabai Evangélikus Egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt. 1863-ban írta első művét, amely a Békéscsabai Evangélikus Egyház nevelésügyének fejlesztését tűzte ki célul. Szókimondó véleménye miatt ott kellett hagynia a pedagógusi hivatást.

Ettől kezdve gerendási bérelt birtokán – ahol a régészek Szent István-kori temetőt tártak fel – gazdálkodott, szakkönyvekből és folyóiratokból tanult, külföldön mintagazdaságokat látogatott és búzanemesítéssel kísérletezett.

1860-ban létrehozták a Békésmegyei Gazdasági Egyletet, amelynek tagja, majd 1867-től – több mint húsz éven keresztül – titkára, valamint az egylet értesítőjének szerkesztője lett.

Az 1863. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló búzát igyekezett előállítani. Nemesítési munkájával 1875-ben ért el eredményt. Tapasztalatait előbb szaklapokban, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalta össze. A búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg Mokry Sámuelt, aki 180.000 koronát adományozott egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására. Egyetem végül nem szerveződött, az alapítvány sorsa pedig ismeretlen.

1900-ban nem újította meg birtoka bérleti szerződését, hanem Budapestre költözött Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt.

Emlékezete

  • Békéscsabán utcát (1911) és lakótelepet (ma: Áchim L. András-lakótelep) neveztek el róla.
  • Születésének 150. évfordulója alkalmából Békéscsabán ünnepi programot szervezett a Mokry Sámuel Emlékbizottság.
  • 1982-ben emléktáblát kapott Békéscsabán a Mokry utcában.
  • 1982-ben Mladonyiczky Béla és Nemes Roland építész készített egy Mokryra emlékező mészkő-szobrot.
  • Mokry Sámuel-díjjal jutalmazzák a legkiválóbb gabonatermesztőket.
  • Gerendáson 2014-ben emléktáblát avattak tiszteletére.

Művei

  • Beszélgetések a búzatúltermelés káros volta felett Gyula : Dobay ny., 1871. 62 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Búzanemesítés. Gyula : Dobay ny., 1875. 64 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mezei gazdaságunk reformjáról. Gyula, 1881
  • A mezőhegyesi Szemle 1874-ben. Gyula : Dobay ny., 1875. 65 p.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások