Mladonyiczky Béla (1936–1995)

Mladonyiczky Béla
Mladonyiczky bela 01.jpg
Születési dátum 1936. május 20.
Születési hely Békésszentandrás
Halálozási dátum 1995. október 17.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Fördös Erzsébet
Sík Sára
Foglalkozás szobrász- és éremművész, tanár

Élete

Mladonyiczky Béla fiatalon
Mladonyiczky Béla sírja

Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja, Majos Erzsébet háztartásbeli. Egy húga volt, Irén. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért viszontagságos élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Apját letartóztatták 1944-ben, majd 1945. január 15-én Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja – hogy eltartsa magát és két gyermekét – alkalmi munkából élt.

Mladonyiczky rövid ideig a gyomai gyermekotthonban tanult. Ezt követően Sárospatakon folytatta tanulmányait, ahol tanárai felfedezték művészi adottságait. A középiskolát már a Budapesti Művészeti Gimnáziumban végezte. Tanárai felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színház- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki. Mladonyiczky erős akarattal, küzdeni tudással igyekezett pótolni a hiányosságait. 1956-ban sikeres érettségi vizsgát tett.

1956 és 1961 között, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán előtérbe került a pedagógia iránti érdeklődése, így a szobrászat mellett a tanárképzést is felvette fakultatív tárgyként. Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.

Fördös Erzsébetet vette feleségül. Gyermekeik: Béla (1963) és Edit (1966). Feleségétől 1977-ben elvált. Másodjára is megnősült, Sík Sárát vette el.

Saját kézzel végzett anyagfaragásai miatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, 1995. október 17-én Budapesten elhunyt. Október 27-én a békéscsabai Ligeti temetőben temették el.

Munkássága

1961-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajz szakos tanári diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után – szülőföldjéhez közel – Békéscsabán telepedett le.

Pályakezdőként a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban lett tanár és nevelő.

1963-ban felkérték a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban rajz, művészettörténet, szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött. 1971-től újra a Rózsa Ferenc Gimnázium művésztanára lett, valamint szakkört vezetett. Képzőművészeti szabadiskolában irányította tanítványai pályáját. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendett, pedagógiai képességei vitathatatlanok voltak.

A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. 1971-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. A Munkásművelődési Központ (MMK) megbízta a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. Két művésztársával – Koszta Rozáliával és Takács Győzővel – megszervezte a Kohán Műhelyt. 1978-ban Mladonyiczky műtermének udvarán a Kohán Műhely baráti találkozót szervezett. A szakács Gaburek Károly volt, az eseményen részt vett Koszta Rozália, Tóth Ernő, Trombitás Tamás és Molnár Antal is.

Mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet. Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak. Békéscsabán MDF önkormányzati egyéni jelöltséget is vállalt.

Műveit 15 egyéni kiállításon tekinthette meg a nézőközönség, ezek közül 4 Békéscsabán is látható volt. Külföldi kiállításokon (Ausztria, Berlin, Lisszabon, Jugoszlávia) is szerepelt munkáival. Emlékműveket, szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket, emléktáblákat, érmeket, plaketteket készített. Az ő munkáját dicséri a jaminai Jézus Szíve római katolikus templom faragott kapuja is. Békés megyében 30, világszerte 26 alkotással büszkélkedhet.

Háza udvarán kívánt művészi galériát kialakítani, halála azonban megakadályozta ebben. Hagyatéka Sárospatakra került. Alkotásai közgyűjteményekben is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.

Hitvallása

"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."

Díjak, kitüntetések

  • Munkácsy-plakett (1977)
  • Székely Bertalan-díj (1984)
  • Dante Biennálé különdíj (1986)
  • Művészi Nívódíj (1986)
  • Békés Megye Művészeti-díj (1986)
  • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
  • Békéscsabáért kitüntetés (1998)

Emlékezete

  • A Csaba TV 1992-ben portréfilmet készített a szobrászművész életéről.
  • Utolsó lakóhelyén 1995-ben emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.
  • 1996-ban Mladonyiczky-emlékkiállítást rendeztek a Szlovák Kultúra Házában.
  • Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban emléktábla és emlékszoba tiszteleg munkássága előtt.

Köztéri szobrai

  • Szegedi Kiss István (mészkő, portré relief, 1965, Békés, gimnázium)
  • Boszorkány (fehér márvány, 1966, Szeghalom)
  • Alföld (mészkő szobor, 1969, Békéscsaba)
  • Munkácsy Mihály (bronz dombormű, 1978, Békéscsaba)
  • Munkácsy Mihály (mészkő szobor, 1980, Gyula)
  • Mag (fehér márványszobor, 1981, Békéscsaba, Gabona Múzeum)
  • Vita (mészkő szobor, 1982, Câşeiu, RO)
  • Kígyóölő (mészkő szobor, 1983, Újkígyós)
  • Zene (márványszobor, 1984, Békéscsaba)
  • Györffy István (mellszobor, 1988, Vésztő)
  • 13 aradi vértanú (bronz emlékmű, 1988, Sarkad)
  • Comenius (bronz emléktábla, 1990, Sárospatak)
  • II. világháború áldozatainak emlékhelye (bronzszobrok, 1990–94 között: Endrőd, Csorvás, Elek, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Körösladány)
  • Rózsafüzér titkai (körtefa, 1993, Békéscsaba, Erzsébethelyi római katolikus templom faragott kapuja).

Galéria

  • Kígyóölő

    Kígyóölő

  • Napimádó

    Napimádó

  • Szabó Pál

    Szabó Pál

  • Mag

    Mag

  • Szabó Pál

    Szabó Pál

  • Kemény Gábor

    Kemény Gábor

  • A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

    A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

  • A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

    A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

  • A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

    A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

  • A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

    A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Mladonyiczky_Béla_(1936–1995)&oldid=6560”