Szemián Sámuel (1827–1891)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Mediaadmin (vitalap | szerkesztései) 2024. január 5., 16:18-kor történt szerkesztése után volt. (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))

főjegyző

Élete

Emléktáblája a Városházán

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

  • a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
  • a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
  • a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
  • községjegyzői szigorlati tag
  • községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
  • a békési esperességi törvényszék világi közbírája
  • a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
  • Békéscsaba megyebizottsági tagja
  • az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
  • a Csabai Népbank igazgatósági tagja
  • a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
  • az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

  • A Körös-parti családi ház utcája 1910 és 1949 között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
  • 1992 és 1993 között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. 2012-től Békéscsabán ismét utca viseli nevét (korábban: külterületi, névtelen utca).
  • Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban 1998. szeptember 15-én adták ki, napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
  • 2011-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza árkádsorán.
  • Békéscsabán Szemián Sámuel Egylet néven civil szervezet működik.

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Szemián_Sámuel_(1827–1891)&oldid=5455”