Stark Adolf (1834–1910)

Stark Adolf
Stark adolf 01.jpg
Születési dátum 1834. december 28.
Születési hely Bártfa, Szlovákia
Halálozási dátum 1910. augusztus 26.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Fejér Róza
Foglalkozás kereskedő, szőlőnemesítő

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben
Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Négy testvére született, Ottilia, Amália, Vilma és Kornél. Húga, Vilma Szemián Dániel szarvasi gimnáziumi tanárral kötött házasságot.

Stark Adolf Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kénytelen volt megszakítani. 14 éves korában Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Bártfa után Eperjesen, Nagybányán, Kolozsváron, Debrecen, Nagyváradon segédeskedett. 1859-ben letelepedett Csabán.

1863-ban megházasodott, egy csabai földbirtokos lányát, Fejér (Fehér) Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Gyermekeik közül Mária, Róza és Ferenc érte meg a felnőttkort.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Stark Adolf 1910. augusztus 26-án tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán. Augusztus 27-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Stark Adolf 1859. október 30-án üzletnyitást kérvényezett Csabán, az engedélyt másnap megkapta. 1859–1860 telén Stark-ház néven megnyitotta vas- és fűszerkereskedését a település központjában, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött. Az üzletnyitás után lakást, majd földbirtokokat vásárolt.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 holdas szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia egész területén kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel. Szőlészeti munkájának egyik fontos területe a fajtagyűjtemény kialakítása volt. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. A Békéscsabai Evangélikus Egyház őrzi a Szőlő-Chatalogust (1903–1905), melyben törzskönyvszerűen 299 szőlőfajtát sorol fel.

Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken; a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk termesztett szőlőfajtánál. Főleg a koraisága miatt hazai és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik továbbá a Garibaldi, a Stark magonca, a Rouge korai, a Stark Róza és a Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel, valamint egyéb terményeivel (tengeri, méz, burgonya) számos hazai és külföldi kiállításon nyert magas fokú elismerést. Csemegeszőlő-fajtáit reklámcédulákkal népszerűsítette.

Stark 1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének, 1896-os visszavonulásáig tagja volt az egyesület igazgatóválasztmányának. Segítette a borászati, a kerti- és háziipari, valamint a kertészeti szakosztályok működését. Tagja volt az egyleti könyvtár katalógusának összeállításával megbízott bizottságnak. 1889-ben a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Stark Adolf, Bartóky László és Vidovszky Károly szőlőterméséből küldött kóstolót Erzsébet királynőnek.

1880-ban tagja volt a Csabai Kaszinóegylet számvizsgáló bizottságának, valamint a megyebizottságnak. A Békés-Csabai Takarékpénztárnál igazgatósági tagként vállalt szerepet. Tagja volt az Országos Magyar Kertészeti Egyesületnek, a Magyarországi Kárpátegyletnek, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az Aradi Kereskedelmi- és Iparkamara levelező tagjai, a csabai rendes esküdtek között tartották számon.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást (Coniothyrium diplodiella).

Stark adománnyal támogatta a békéscsabai evangélikus algimnázium építkezését, a Rudolf-gimnázium tápintézetét, a csabai református templom alapját, valamint az Eötvös-alapot. A Békés-Csabai Vadásztársaság galambdíjlövészetén versenybíraként vállalt szerepet. 1880-ban a májusi verseny próbájaként üveggömblövészetet tartottak a Stark-tanyán.

Öröksége

A Stark-ház 1911-ben a gyermekei, Ferenc és Mária tulajdonába került.

Fia, Ferenc vitte tovább a munkásságát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része a Békéscsabai Evangélikus Egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagy részét az egyház levéltárában helyezték el, a papíralapú dokumentumok azonban 1967-ben, a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, melyen Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

  • 1876 – a Békésvármegyei Gazdasági Egylet éremjutalma (szőlészeti munkája elismeréseként)
  • 1878 – békéscsabai terménykiállítás – ezüstérem
  • 1885 – Budapesti Országos Általános Kiállítás – „óriási nagyságú, gyönyörű kivitelű virágváza”
  • 1894 – oroszországi (szentpétervári) kiállítás – bronzérem
  • 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – „Millenniumi Nagy Érem Kiváló Érdemekért”
  • 1897 – hamburgi kertészeti kiállítás – ezüstérem
  • 2014 – Békéscsaba posztumusz díszpolgára

Emlékezete

  • A békéscsabai Városháza polgármesteri irodájában elhelyezett pécsi Zsolnay porcelánváza vélhetően Stark tulajdonában volt.
  • A Békéscsabai Kertbarát Szakkör 1970 óta Stark Adolf nevét viseli.
  • Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben a város emlékfalat avatott a lakóháza helyén.
  • 1984-ben utcát neveztek el róla Békéscsabán.
  • 1984-ben Békéscsabán Stark-ünnepséggel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
  • A Stark-ház helyén 1984-ben, majd 2013-ban is emléktáblát állítottak tiszteletére.
  • 2005-ben, születésének 170. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
  • 2010-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
  • 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.
  • 2022-ben felújították a Felsővégi (Berényi úti) temetőben található sírját.
  • 2025-ben, születésének 190. évfordulója alkalmából bronzrelieffel díszített emléktáblát avattak Békéscsabán, a Városháza árkádsorán, majd emlékülést tartottak és kiállítást nyitottak a Békés Megyei Könyvtárban.

Képgaléria

  • Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)

    Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)

  • Stark-féle hirdetés a Borászati Lapokban (1900)

    Stark-féle hirdetés a Borászati Lapokban (1900)

  • A Csabagyöngye szőlő hirdetése (1901)

    A Csabagyöngye szőlő hirdetése (1901)

  • A Csabagyöngye szőlő (1904)

    A Csabagyöngye szőlő (1904)

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

  • 150 éve született Stark Adolf, a békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 241. szám (1984. október 13.) 3. p.
  • Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1981 (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. In: Békési Élet, 19. évf. 4. szám, 457–462. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834–1910) : a kiváló szőlőnemesítő 150. születésnapjára megjelent tanulmány. Szerk.: Kozma Pál; jegyzetekkel ellátta és az utószót a második kiadáshoz írta: Szalay Ágnes. 2. kiad. Békéscsaba : Csabagyöngye Kulturális Központ, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Halálozás. In: Békés, 42. évf. 36. szám (1910. szeptember 4.) 4. p.
  • Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. In: Békési Élet, 21. évf. 1. szám (1986) 15–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Stark Adolf (1834–1910). In: Agrofórum, 21. évf. 8. szám (2010) 107. p.
  • Kutatás a Stark-hagyaték után. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 172. szám (1969. július 28.) 1. p.
  • Magyar agrártörténeti életrajzok. 3. köt. Szerk.: Für Lajos és Pintér János. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1989. 249–252. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sicz György: A pálya emlékezete – szilánkokkal. Békéscsaba : Sicz György, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sicz György: Emlékezés nagy elődeinkre: Stark Adolf (1834–1910). In: Borászati füzetek, 24. évf. 6. szám (2014) 10–14. p.
  • Sicz György: Emlékezés Stark Adolfra halálának 75. évfordulóján. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 199. szám (1985. augusztus 26.) 5. p.
  • Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: Bárka, 13. évf. 4. szám, 98–106. p.
  • Stark Adolf gyöngyszeme bejárta az egész világot. In: Kertészet és Szőlészet, 54. évf. 5. szám (2005) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Stark Adolf. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 69. szám (1910. augusztus 28.) 5. p.
  • Stark Adolf. In: Békésmegyei Függetlenség, 6. évf. 69. szám (1910. augusztus 28.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szabó Zsuzsa, M.: Százötven éve született Stark Adolf. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 303. szám (1984. december 28.) 3. p.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Stark_Adolf_(1834–1910)&oldid=7398”