Korosy László (1863–1938)

Korosy László
Korosy laszlo 01.jpg
Születési dátum 1863. november 7.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1938. február 27.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Kastélyi temető, Békéscsaba
Házastárs Friedenstein Karolin
Foglalkozás főjegyző

Élete

Sírja a Kastélyi temetőben

Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly.

1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.

1893-ban megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.

Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.

1938. február 27-én hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.

Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.

1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.

Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.

Több helyen elnöki tisztséget viselt:

  • Békéscsabai Daloskör
  • Városfejlesztő Csoport
  • Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság
  • Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága
  • Csabai Tornaegyesület

1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.

Emlékezete

Műve

  • Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Források

  • A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósági jelentése az 1925. évről. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 30. szám (1926. február 7.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
  • Békés, 31. évf. 10. szám (1899. március 5.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
  • Békés, 39. évf. 13. szám (1907. március 31.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 431–432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 143. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 56. szám (1899. július 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
  • Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 64. szám (1902. augusztus 10.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 31. szám (1904. április 14.) 3. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 25. szám (1905. február 16.) 2. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 54. szám (1906. június 24.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 25. szám (1909. március 28.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 28. szám (1910. április 7.) 4–5. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
  • Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
  • Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évf. 31. szám (1893. április 16.) melléklete
  • Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 292. szám (1936. december 22.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
  • Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
  • Körösvidék, 2. évf. 91. szám (1921. április 28.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
  • Körösvidék, 6. évf. 253. szám (1925. november 7.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Megalakult a villamosművek uj igazgatósága. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 284. szám (1926. december 15.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
  • Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p. (Látogatva: 2019. 02. 12.)
  • Temetők Békéscsabán : temetkezési szokások, temetők, sirfeliratok, siremlékek. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Munkácsy Emlékház, 2001. 90. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tizenhárom betörés tettese a rendőrség kezei között. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 88. szám (1925. április 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
  • Városfejlesztő Csoport alakul a városi képviselőtestület kebelében. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 37. szám (1925. február 15.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Korosy_László_(1863–1938)&oldid=6513”