„Szemián Sámuel (1827–1891)” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
főjegyző
{{SHORTDESC:főjegyző}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Szemián Sámuel
[[Fájl:Bekescsaba szemian samuel emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája a Városházán]]
|kep =
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1827]]. [[július 17.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1891]]. [[augusztus 21.]]
|halalozasihely =
|sirhely = Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
|hazastars = Kuthy Lujza
|foglalkozas = főjegyző
}}== Élete ==
[[Fájl:Bekescsaba szemian samuel emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla a Városházán]]
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.


A lap jelenlegi, 2024. január 11., 19:51-kori változata

Szemián Sámuel
Születési dátum 1827. július 17.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1891. augusztus 21.
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Kuthy Lujza
Foglalkozás főjegyző

Élete

Emléktábla a Városházán

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

  • a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
  • a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
  • a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
  • községjegyzői szigorlati tag
  • községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
  • a békési esperességi törvényszék világi közbírája
  • a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
  • Békéscsaba megyebizottsági tagja
  • az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
  • a Csabai Népbank igazgatósági tagja
  • a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
  • az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

  • A Körös-parti családi ház utcája 1910 és 1949 között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
  • 1992 és 1993 között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. 2012-től Békéscsabán ismét utca viseli nevét (korábban: külterületi, névtelen utca).
  • Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban 1998. szeptember 15-én adták ki, napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
  • 2011-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza árkádsorán.
  • Békéscsabán Szemián Sámuel Egylet néven civil szervezet működik.

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Szemián_Sámuel_(1827–1891)&oldid=6675”