Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)
| Rosenthal Jakab Márton | |
|---|---|
| Születési dátum | 1822? |
| Születési hely | Nagyszentmiklós, Románia |
| Halálozási dátum | 1895. szeptember 3. |
| Halálozási hely | Békéscsaba |
| Sírhely | Izraelita temető, Békéscsaba |
| Házastárs |
Lustig (Lusztig) Cecília Steiner Teréz |
| Foglalkozás | szappanos- és gyertyaöntőmester, gőzmalom-tulajdonos |
Élete
Rosenthal Jakab Márton az 1820-as évek elején (valószínűleg 1822-ben) született a torontál megyei Nagyszentmiklóson (ma: Románia), izraelita családba. Édesapja Rosenthal Ábrahám, magánzó. Testvére Rosenthal Rozália, férjezett Reisner Ignácné.
Rosenthal Márton kétszer nősült: első felesége Lustig (Lusztig) Cecília (Békésszentandrás, 1830? – Békéscsaba, 1872?) volt. A házasságból hat gyermek született: Ignác, Fanni (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza) és Adolf. Második felesége Steiner Teréz (1836? – Békéscsaba, 1918). Nevelt lányai: Epstein Berta és Róza, második feleségének első házasságából születtek.
Egyszerű iparosból (szappanos) küzdötte fel magát gőzmalom-tulajdonossá, és lett Békéscsaba egyik legmódosabb embere. 1875-ben nevét már a Békés megye legtöbb adót fizetői között találjuk.
Rosenthal Márton 73 éves korában, 1895. szeptember 3-án hosszas betegség után hunyt el Békéscsabán. A békéscsabai Izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra szeptember 4-én, Kohn E. H. (Eliezer Hirsch) főrabbi mondta a gyászbeszédet.
Munkássága
Rosenthal Mártonról az első Békés megyei adatot a Magyargyula mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása említi: Rozental Jakab Márton – 26 éves, Nagyszentmiklóson (Torontál megye) született, szappanos, jó magaviseletű, egy év óta lakik Magyargyulán engedelemmel (engedéllyel); felesége Lustig Czeczilia – 18 éves, Szentandráson született, inasa Veisz Ignácz, 15 éves, született Öcsödön.
Rosenthal Márton 1849. január 2-án kérelmet nyújtott be a vármegyéhez, hogy Gyulán házat vehessen, mivel Magyargyula tanácsa a zsidókról szóló 1840. évi XXIX. törvénycikk rendelkezése ellenére sem akarta azt megengedni. 1853-ban a gyulai izraelita hitközség választmányi tagja lett.
1860-tól 1872-ig az első békéscsabai gőzmalom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonában volt, ezután került a négyköves kis gőzmalom Rosenthal tulajdonába. Fábry Károly így ír erről: „Ez alatt az idő alatt a beteges Epstein Lajos elhalt s ekkor özvegyével együtt átvette a malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester…”. A szappangyárát is átvitte Békéscsabára, de azzal hamarosan felhagyott. 1877. április 23-án a Békés-gyulai törvényszék bejegyezte Rosenthal Márton, kereskedő és gőzmalom-tulajdonos egyéni cégét. Az 1870-es évek végétől tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek. 1883. augusztus 1-én legidősebb fia, Ignác társtulajdonosként belépett a cégbe, a malom közkereseti társasággá alakult. 1884-ben a belügyminiszter engedélyezte a malom számára a magyar korona országai egyesített címerének használatát. 1886 decemberében másik fia, Adolf is társtulajdonos lett és a malom felvette az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton nevet. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara 1894. évi jelentése szerint az Első B.-Csabai Gőzmalom évente 180.000 métermázsa (=18 000 tonna) gabonát őrölt, lisztjét Felső-Magyaroszágba, Erdélybe, Ausztriába, Csehországba, Angliába, Franciaországba és Svájcba adta el.
Rosenthal Márton a hitközségi elöljáróságnak is tevékeny tagja volt. Az 1892–1893-ban felépült új izraelita iskola és zsinagóga felépítésénél jelentékeny szerepe volt, az építést ellenőrző bizottságnak is tagja volt. Városi és megyei közügyekben is szívesen vett részt. Életének utolsó éveiben visszavonult a közügyektől.
Lásd még
Források
- A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai : dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. Vál. és sajtó alá rend. K. Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- A Békésmegyei Gazdasági Egylet 1878-ik évi értesitője. Szerk. Mokry Sámuel. Békéscsaba : Dobay, 1879. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A gyulai zsidóság és a vészkorszak : dokumentumok. Összeáll. és a bev. írta Kereskényiné Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1994. 6. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerületét képező Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyadmegyének, továbbá Arad sz.kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1894-ben. Arad : Aradi Kereskedelmi és Iparkamara, 1895. 147. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegye igazoló választmányának 1875. évi szeptember hó 13-án Gyulán tartott ülése jegyzőkönyvéből. In: Békés, 4. évfolyam 38. szám (1875. szeptember 19.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Czimer használati engedély. In: Békés, 3. évfolyam 48. szám (1884. november 31.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Fábry Károly: Apponyi-utcák II. In: Körösvidék, 3. évf. 129. sz. (1922. június 8.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Halálozás. In: Békés, 1. évfolyam (új folyam) 7. szám (1872. május 19.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Halálozás. In: Békésmegyei Közlöny, 22. évfolyam 71. szám (1895. szeptember 5.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Halálozások In. Egyenlőség, 14. évfolyam 36. szám (1895. szeptember 6.) 9. p.
- Halálozások. In: Békés, 50. évfolyam 4. szám (1918. január 27.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 2. évfolyam 53. szám (1877. május 13.) (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 8. évfolyam 75. szám (1883. szeptember 20.) (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Központi Értesítő, 11. évfolyam 107. szám (1886. december 30.) (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Reisner Ignácné Rosenthal Rozália (Gyulai zsidó temető adatbázisa). In: Bekes-archiv.hu (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Rosenthal Ignáczné Eptein Róza gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Rosenthal Márton gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2019. 11. 28.)
- Scherer Ferenc: Gyula város története. 1. kötet A földesúri város. Gyula Törvényhatósági Bizottság, 1938. 474. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Az Első B-.Csabai Gőzmalom rajza az 1883-as Békéscsaba nagyközség felvételi előrajzán
- Pataky László: Az István Malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135–143. p.
Külső hivatkozás
- István malom. In: Csabai házak blog
