Rosenthal Ignác (1850?–1905)

Rosenthal Ignác
Rosenthal ignac 01.jpg
Születési dátum 1850?
Születési hely Gyula
Halálozási dátum 1905. február 19.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Izraelita temető, Békéscsaba
Házastárs Epstein Róza
Kerényi Antónia
Foglalkozás földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos

Élete

Sírja az izraelita temetőben

Rosenthal Ignác az 1850-es évek elején (valószínűleg 1850-ben) született Gyulán izraelita családba, Rosenthal Jakab Márton szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Adolf, Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).

Rosenthal Ignác 1876-ban házasságot kötött Epstein Rózával (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). Három gyermekük született: Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.

Első felesége halála után még egyszer megnősült: 1897-ben feleségül vette Kerényi Antóniát, Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.

Rosenthal Ignác 55 éves korában 1905. február 19-én hunyt el Békéscsabán. Február 20-án a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.

Munkássága

Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után 1883-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé, édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.

Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. 1892-től haláláig a Békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.

Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.

Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.

Sokat jótékonykodott: számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója.

Munkái

Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások