Rosenthal Adolf (1863–1941)

Rosenthal Adolf
Rosenthal adolf 01.jpg
Születési dátum 1863. augusztus 13.
Születési hely Gyula
Halálozási dátum 1941. május 16.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Kun Gizella
Marmorstein Lujza
Foglalkozás földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos

Élete

Vállalati gyászjelentése
Sírja a Felsővégi temetőben

Rosenthal Adolf 1863. augusztus 13-án született Gyulán izraelita családba. Édesapja Rosenthal Jakab Márton szappanfőző-, gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos, édesanyja Lustig (Lusztig) Cecília. Testvérei: Ignác, Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).

1875 és 1879 között végezte el a gimnázium négy osztályát a békéscsabai evangélikus gimnáziumban, majd a kereskedelmi akadémiát Budapesten. Később Németország egyik molnáriskolájában szerezte meg szaktudását, majd vált elismerten az ország egyik legképzettebb malomszakemberévé.

1889. január 20-án házasságot kötött – Kugel Tini és Kun Miksa békéscsabai kereskedő leányával – Kun Gizellával. Öt gyermekük született: Andor, Margit, Irma, Ella és Magda. Andor 1915-ben a császári és királyi 8. huszárezred hadapródjaként Brodyban (Galícia) hősi halált halt, Margit és Magda gyermekkorukban hunytak el. Első felesége halála után mégegyszer megnősült, második felesége Marmorstein Lujza volt.

1840. október 2-án áttért az evangélikus hitre, Szeberényi Lajos Zsigmond keresztelte meg.

Rosenthal Adolf 77 éves korában, 1941. május 16-án hunyt el Békéscsabán. Temetése május 18-án a békéscsabai Felsővégi evangélikus temetőben (Berényi úti temető) volt, Rohály Mihály evangélikus lelkész búcsúztatta.

Munkássága

Rosenthal Adolf 1886-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé (édesapja, Rosenthal Márton és testvére, Ignác mellé). A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált. A magántulajdonban lévő malom 1914-ben részvénytársasággá alakult Első Békés-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, majd 1936-ban egyesült a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársasággal, végül államosították.

Rosenthal Adolf a közélet terén is élénk tevékenységet fejtett ki: tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének, választmányi tagja az izraelita hitközségnek.

Számos társaságnál igazgatósági tag volt: a Békés-Csabai Takarékpénztár-Egyesületnél, az Alföldi Mezőgazdasági Ipar- és Kereskedelmi Részvénytársaságnál, a Csabai Gőztéglagyár Társaság Suk, Wagner és Társai Részvénytársaságnál, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnál, a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyárnál, az Alföldi Sertéshízlaló és Húsipari Részvénytársaságnál, a Hazai Bank Részvénytársaságnál, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságnál. Alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) békéscsabai kerületének, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége aradi fiókjának választmányi tagja. 1931-ben a kormányzó Rosenthal Adolf békéscsabai malomtulajdonosnak közhasznú érdemes tevékenységének elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. 1932-ben a kereskedelemügyi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság kereskedelmi tanácsosává nevezte ki.

Rosenthal Adolf hatalmas földbirtokkal is rendelkezett, a 1920-as években 6000 hold földje volt.

Sokat jótékonykodott. 1912-ben feleségével, Kun Gizellával alapítványt hozott létre, amely minden évben egy, a békéscsabai evangélikus főgimnáziumban tanuló, jó magaviseletű, osztályozóvizsgát tett gyermeket jutalmazott. 1915-ben fiúk, Andor emlékére létrehoztak egy másik alapítványt is a Rudolf Főgimnáziumnál, mely egy szegénysorsú iparos szülőktől származó, jó magaviseletű és szorgalmas tanulót részesített ösztöndíjban. A házaspár a gőzmalom tisztviselőivel együtt hadiárvák, hadiözvegyek és rokkantak megsegítésére is tett alapítványt. Rosenthal Adolf 1918-ban fiú hadiárvaházat alapított Erzsébethelyen, az Aggok-Háza megépítését 150.000 tégla adományozásával támogatta.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

  • A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1877/78. Békéscsaba : Algymnasium, 1878. 18. p.
  • A békés-csabai Ágostai Hitvallásu Evangelikus Algymnasium értesitője : 1878/79. Békéscsaba : Algymnasium, 1879. 20. p.
  • Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Real-Gymnasiumról : 1875/76. Békéscsaba : Real-Gymnasium, 1876. 12. p.
  • Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evangelikus Realgymnasiumról : 1876/77. Békéscsaba : Realgymnasium, 1877. 17. p.
  • Pataky László: Az István Malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évfolyam 1. szám (1974) 135–143. p.

Külső hivatkozások