Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)
| Evangélikus Nagytemplom | |
|---|---|
 | |
| Település | Békéscsaba |
| Cím | Szeberényi tér 1. |
| Épült | 1807–1824 |
| Építési stílus | klasszicista |
| Építészek |
Pumberger Ferenc Czigler (Ziegler) Antal Hoffer József Friedrich Brugner |
| Felavatás dátuma | 1824. június 29. |
|
| |
A Békéscsaba központjában álló Evangélikus Nagytemplom Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Az Evangélikus Kistemplommal szemben, a Kossuth tér és a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium között, a Szeberényi téren található. Műemléki védelem alatt áll.
Története
A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom, ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül Draskóczi Milecz Mihály lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.
Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. 1807. július 5-én szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel, október 26-án pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” alapkövét 1807-ben – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – tették le. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.
Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. A munkálatok 1811-ben a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt megakadtak. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.
1813-ban felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai Tessedik lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. 1819-ben kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült.
1822-re elkészültek a díszítőmunkák. Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. Dunaiszky Lőrinc, akadémiai szobrász tervezte és készítette a két oszloppal keretbe foglalt oltárszószéket. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.
1824. június 29-én, Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében Machula Gábor, szarvasi lelkész-esperes szentelte fel a Nagytemplomot. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.
1834-ben földrengés rázta meg a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Az új, kisebb toronysisak 1843-ban készült el. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.
1888-ban a fenyegető árvíz idején a templom menedéket nyújtott a lakosságnak. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.
Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, 1901–1902 között Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők építették újjá a hangszert. A templomba 1937-ben bevezették a villanyvilágítást. 1938-tól díszkivilágítással rendelkezik. 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.
1978-ban újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban, szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést Táborszky László esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.
1980-tól teljes felújítást végeztek a templomon. A munkák befejezése után, 1983. október 2-án – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.
2000 nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet, Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész Elvégeztetett című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.
2017–2018-ban 800 millió forint kormányzati támogatással megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
A Nagytemplomnak története során sosem volt harangja, a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.
A templom jellemzői
- Falak vastagsága: 1,6–2,5 méter között váltakozik
- Falak magassága: 22 méter
- Torony magassága: 70 méter
- Toronydísz (gombszár és csillag) magassága: 4 méter
- Ülőhelyek száma: nagyjából 3 500 ülőhely
Emléktáblák
Lelkészek
- 1718 Konik (Konicsek) Tamás
- 1718–1726 Suhajda János (az első hivatalos lelkész)
- 1725–1728 Szalay János
- 1728–1744 Burian Sámuel
- 1744–1749 id. Tessedik Sámuel
- 1749–1753 Vandlik Márton
- 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János
- 1780–1785 Drozdik Sámuel
- 1780–1798 Gyurcsek András
- 1785–1815 Draskóczi Milecz Mihály
- 1799–1841 Uhrin András
- 1815–1818 Boszi Mihály
- 1818–1855 Haan János
- 1841–1853 Broszman Dániel
- 1853–1890 Szeberényi Gusztáv Adolf
- 1855–1891 Haan Lajos
- 1871–1920 Linder Károly
- 1890–1941 Szeberényi Lajos Zsigmond
- 1892–1921 Koren Pál
- 1900–1918 Csepregi György
- 1904–1934 Knyihár Károly
- 1918–1941 Szeberényi Gusztáv
- 1920–1960 Linder László
- 1922–1939 Jakabfi György
- 1934–1946 Francisci Mihály
- 1939–1951, 1957–1959 Rohály Mihály
- 1942–1972 Dedinszky Gyula
- 1942–1980 Mekis Ádám
- 1948–1974 Kiss György
- 1961–1972 Deme Károly
- 1972–2000 Táborszky László
- 1973–2008 Kutyej Pál
- 1975–1985 Povázsay Mihály
- 1980–1994 Kovács Pál
- 1986–2008 Aradi András Péter
- 2000–2009 Németh Mihály
- 2000– Kutyej Pál Gábor
- 2001–2018 Kondor Péter
- 2008– Nagy Zoltán
Képgaléria
Evangélikus Nagytemplom (Harangszó, 1931)
A templom oldalról
A templom belső tere
A szószékoltár 2004-ben
A szószékoltár és a templom belső tere
A Nagytemplom szószékoltára
A szószékoltár teteje
Az orgona
Az orgona készítői
A karzat
Források
- A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018. 241. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
- Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Cirkevná kultúra Slovákov v Mad'arsku = A magyarországi szlovákok egyházi kultúrája. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 23. Szerk.: Kaba Melinda, Nagy Emese. Budapest : Budapesti Történeti Múzeum, 1991. 172–173. p. (Látogatva: 2020. 02. 22.)
- „Hozomány” a Nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 19. szám (2003. május 11.) 3. p. (Látogatva: 2020. 02. 21.)
- Nagy Zoltán: A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: Tit.hu (Látogatva: 2020. 01. 31.)
- Niedzielsky Katalin: Örömüzenet nemzedékeknek. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 135. szám (2006. június 12.) 1–2. p. (Látogatva: 2020. 02. 21.)
- Szegfű Katalin: Közösségben Istennel és egymással : újraszentelték a békéscsabai evangélikus Nagytemplomot. In: Evangélikus Élet, 83. évf. 43–44. szám (2018. november 4.) 8–9. p. (Látogatva: 2020. 02. 21.)
- Táborszky László: Orgonaavatás Békéscsabán. In: Evangélikus Élet, 40. évf. 32. szám (1975. augusztus 10.) 1. p. (Látogatva: 2020. 02. 25.)
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász. In: Békési Élet, 16. évf. 4. szám (1981) 435–447. p.
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedisznky Gyula, id.: Békéscsaba ünnepe. In: Evangélikus Élet, 33. évf. 37. szám (1968. szeptember 15.) 3. p.
- Dercsényi Balázs: Evangélikus templomok Magyarországon. Budapest : Hegyi, 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Evangélikus nagytemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 39. szám (2006. február 15.) 11. p.
- Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám (2014. július 3.) 14. p.
- Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: Körösvidék, 6. évf. 254. szám (1925. november 8.) 5. p.
- Haan Lajos: Békés-csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
- Hogy keletkezett a csabai nagytemplom? In: Körösvidék (1928. február 16.) 5. p.
- Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám (1998. április 2.) 8. p.
- Mekis Ádám, id.: Békéscsaba. In: Evangélikus Élet, 48. évf. 31. szám (1983. július 31.) 4. p.
- Nagy András, D.: Százhuszonöt évvel ezelőtt halt meg Czigler Antal építész. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 125. szám (1987. május 29.) 4. p.
- Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám (1990. július 21.) 9. p.
- Sisa Béla: Békés megye műemlékei. I. kötet. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981. 127–129. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Táborszky László: Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomának története. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 40. szám (2003. október 5.) 6. p.
- Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám (1974. augusztus 4.) 3. p.
- Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Havassy Péter. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom. In: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség honlapja
