Beliczey Géza (1863–1938)

Beliczey Géza
Beliczey geza 01.jpg
Születési dátum 1863. április 28.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1938. május 2.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Baghy Alojzia
Foglalkozás földbirtokos, országgyűlési képviselő

Élete

A Beliczey család síremléke
A Beliczey család kopjafája

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca–Újkígyós–Békéscsaba–Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, szécsényi Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.

Emlékezete

Források

  • Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. 99. szám (1938. május 4.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám (1998. február 27.) 13. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
  • Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés, 43. évf. 42. szám (1911. október 15.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
  • Békés, 50. évf. 19. szám (1918. május 12.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
  • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 419. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám (1907. június 6.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
  • Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám (1908. június 14.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
  • Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám (1909. szeptember 19.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 28.)
  • Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám (1924. március 4.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
  • Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám (1926. február 2.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 28.)
  • Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám (1926. december 25.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
  • Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám (1937. november 7.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
  • Békésvármegye tíz éve. 1918–1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. 944–945. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2017. 06. 28.)
  • Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914–1929. Budapest : Európa, 1929. 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 214.p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Beliczey_Géza_(1863–1938)&oldid=6376”