Beliczey Miklós (1901–1977)

Beliczey Miklós
Beliczey miklos 01.jpg
Születési dátum 1901. június 12.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1977. március 21.
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Sermage Vilma
Foglalkozás főispán

Élete

A Beliczey család kopjafája

1901. június 12-én született Békéscsabán, régi magyar földbirtokos családból. Apja Beliczey Géza (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja Beliczey István egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó gerendási határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték.

Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is.

1936-ban kötött házasságot egy osztrák grófnővel (gróf Sermage József és gróf Westerholt-Gysenberg Ferdinandina leányával), Sermage Vilmával, akitől három gyermeke született: István, György és Borbála.

1977. március 21-én hunyt el.

Neve a családi sírhelyen, a békéscsabai Ligeti temetőben

Munkássága

1924-ben a gyulai járás szolgabírójává nevezték ki, ez idő alatt egy rövid ideig közigazgatási gyakornok is volt. Szolgabírói posztján 1929-ben véglegesítették. 1926-tól tagja volt Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint Békéscsaba város képviselő-testületének. 1928-tól felügyelő-bizottsági tagja lett az Első Gazdasági Vasútnak és választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az 1927-ben megalakult Körösvidéki Motorsport ügyvezető elnöke, a szegedi Délvidéki Automobil Klubnak pedig alelnöke volt. Több szervezetben is elnöki tisztséget töltött be, így például: a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségben, a Csabai Vívó Egyletben, a Csabai Atlétikai Klubban és a Békésvármegyei Földműves Szövetkezetben is. A Körösvidék című napilapnál pedig az igazgatói feladatkört látta el. Nagyapjához hasonlóan birtokán dohánytermesztéssel foglalkozott.

1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, tisztségét 1944. március 19-ig töltötte be. (A nyilas uralom alatt nem akart főispán lenni). Főispánsága alatt lemondott egyes bizottsági tagságáról, így a Békéscsabai megyei város képviselő-testületben viselt tagságáról is. Kapcsolata a várossal később is szoros maradt, 1942. szeptember 30-án Békéscsaba díszpolgárává választották.

Emlékezete

  • Beliczey Miklós-emlékülést rendeztek a Békés Megyei Könyvtárban 2001. június 12-én. Az emlékülést a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Békés Megyei Önkormányzat közösen rendezte.
  • Beliczey tér: Csabaszabadiban teret neveztek el róla 2009-ben.
  • 2015-ben emlékkötet jelent meg "Elvitte az ördög, főispán voltam és kubikos" címmel, mely Beliczey Miklós életrajzát mutatja be.
  • 2019-től a Békés Megyei Kormányhivatal díszterme Beliczey Miklós nevét viseli.

Műve

  • Emlékbeszéd gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulója alkalmából. Gyula: Dürer ny., 1941

Lásd még

Források

  • A gerendási pusztából született község, Csabaszabadi. Szerk.: Harangozó Imre. Békéscsaba : Csabaszabadi Község Önkormányzata, 2018. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Beliczey Miklós: Elvitte az ördög. Főispán voltam és kubikus. Szerk.: Both Imre. Csabaszabadi: Beliczey István, 2015. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája, 1699, 1715–1950: főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8.) Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67–69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Papp Gábor: Igazságot szolgáltattak: Beliczey termet avattak a kormányhivatalban. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 12. 15.)

Kapcsolódó irodalom

  • Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 124. szám (1995. május 29.) 7. p.
  • Békés Megyei Népújság, 43. évf. 217. szám (1988. szeptember 10.) 7. p.
  • Békés Megyei Népújság, 55. évf. 224. szám (2000. szeptember 23–24.) 7. p.
  • Békés, 68. évf. 29. szám (1936. február 5.) 4. p.
  • Békés, 69. évf. 132. szám (1937. június 15.) 2. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám (1927. május 24.) 1–2. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 163. szám (1929. december 18.) 1. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám (1932. december 11.) 5. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 245. szám (1936. október 25.) 7. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 133. szám (1937. június 15.) 3. p.
  • Napi Hírek, (1939. szeptember 28.) 23. kiadás
  • Szarvas és Vidéke, 60. évf. 4. szám (1944. január 28.) 2. p.

Külső hivatkozások