Sztraka Károly (1803–1863)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2023. május 3., 13:13-kor történt szerkesztése után volt. (Művek lelőhelyének törlése)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Gyulán született.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Beőr Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-től Csabán az elemi fiúiskolában tanított. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt oktatott. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka póttagja volt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, rendes tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal (földikutya) gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a "Sztraka renetje" nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstermesztést diákjainak is tanította.

Ján Kollár, budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak a szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel jelentek meg. Költeményei jelentek meg a "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratban. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában.

Emlékezete

  • Békéscsabán 1910 és 1962 között utca őrizte emlékét (ma: Botyánszky Pálné utca).

Művei

  • Radostnjk ku snatku Jana Kollara a Wilhelminy Frideriky Schmidtovej. Pest, 1835
  • Pohrebnj werse ku poslednj pocestnosti Zuzanne Jeszenszky rozené Turdélyi. Pest : Trattner Károlyi ny., 1835
  • Puvodné bájky od Karla Straku. Szarvas : Réthy ny., 1853
  • Radostné padesátiletí ucitelského úradu ... Pavla Benjamina Szemiána... Pest : Trattner Károlyi ny., 1856
  • A gyümölcsfa-tenyésztés hasznáról. In: Néptanítók könyve. szerk. és kiad.: Szeberényi Lajos. 3. köt. Gyula : Réthy ny. 1857. 35–38. p.
  • Poslední pocestnost ... Jána Szeberinyiho. Gyula : Réthy ny., 1857

Lásd még

Források

  • A ”Čabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében. In: Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 199–200. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés-csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. Budapest : Benkó Gy., 1909. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Čabianska Čítanka I. : Csabai olvasókönyv I. Szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutatóintézet, 1996. 157–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nemzeti Ujság, 41. évf. 397. szám (1846. december 14.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Pesti Napló, 3. évf. 555. szám (1852. január 15.) 4. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Réthy Zsigmond: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 5. Sztraka Károly (1803–1863). In: Múzeumi Híradó, 3. szám (1975) 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1974. 69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sztraka renetje. In: Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 5. évf. 11. füzet (1884. november.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
  • Tóth István: Az alföldi evangélikus papság szerepe a szlovák értelmiség nevelésében. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Főszerk.: Csóka Gáspár. Budapest : Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2008. 1–2. szám. 145. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)

Kapcsolódó irodalom