Stark Adolf (1834–1910)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Mediaadmin (vitalap | szerkesztései) 2024. január 5., 16:18-kor történt szerkesztése után volt. (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))

kereskedő, szőlőnemesítő

Élete

Stark Adolf
Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Majd 1859-ben letelepedett Csabára.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Békéscsabán 1859–1860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

  • 1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem
  • 1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) – bronzérem
  • 1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem
  • 1894 – Oroszországi Nemzetközi Kiállítás (Szentpétervár) – bronzérem
  • 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
  • 1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
  • 1898 – Signum Memoriae

Emlékezete

  • A Békéscsabai Kertbarát Szakkör 1970 óta Stark Adolf nevét viseli.
  • Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát nevezett el róla.
  • 1984-ben Békéscsabán Stark-ünnepséggel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
  • Békéscsabán 1984-ben, majd 2013-ban is emléktáblát állítottak tiszteletére.
  • 2005-ben, születésének 170. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
  • 2010-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
  • 2014-ben Békéscsaba posztumusz díszpolgára lett.
  • 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.

Képgaléria

  • Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)

    Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)

Források

  • Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: bekescsaba.hu
  • Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834–1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Halálozás. In: Békés, 42. évf. 36. szám (1910. szeptember 4.) 4. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Stark Adolf szőlőnemesítő 1834–1910 : 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Stark Adolf-emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 253. szám (1984. október 27.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget : emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: behir.hu (Látogatva: 2018. 11. 13.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Stark_Adolf_(1834–1910)&oldid=5343”