Csabagyöngye szőlő
A Csabagyöngye szőlő Békéscsabáról, Stark Adolf kereskedő Széchenyi utcai kertjéből indult világkörüli útjára. Stark abban az időben kezdte szőlészeti munkásságát, amikor szokássá vált a szőlő nemesítése, a magoncok nevelése. Kísérletei során az elvetett magokból nemesítette a különböző fajtákat.
Története
Stark Adolf a Mathiász Jánostól kapott szőlőfürt magjaiból magoncokat nevelt, majd előállította a Csabagyöngye szőlőt. A Csabagyöngye a legkorábban érő muskotályos szőlőfajta. A világon sehol sem tudtak korábban termő csemegeszőlőt előállítani. Első leírását 1900-ban a gyulai Domokos János közölte a Borászati Lapokban. Vesszője 1901-től volt kapható.
Korábban a német Bronnerstraube és a Muscat ottonel fajtákból származtatták. A genetikai vizsgálatok kiderítették, a Csabagyöngye a Madeleine Angevine és a Muscat Fleur d’Oranger szőlők keresztezésével jött létre. A Csabagyöngye csemegeszőlő 1956-ban állami minősítést kapott.
1972-ben a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának bemutató gazdaságában, Kisfáiban fóliasátrat állítottak a Csabagyöngye szőlő fölé. A kísérlet során a fólia alatti vesszők korábban kezdtek el hajtani, borsó nagyságú szemeket teremtek, míg a szabadban levők még csak akkor kezdtek el virágozni.
1947-ben 534, 1975-ben 950 hektár területen termesztették. 2019-ben mindössze 48,2 ha területen volt ültetvény.
Napjainkban a világ valamennyi szőlőtermesztő területén termesztik. Többféle szinonimával rendelkezik, például: Cabski Biser, Muscat Perle von Csaba, Pearl of Csaba, Perl do Saba, Perla di Csaba, Perle von Csaba, Vita da Csaba, Zsemcsug Szaba. Még japán szőlőtermesztők körében is nagy népszerűségnek örvend. Több hazai és külföldi nemesítő felhasználta új szőlőfajta előállításához, melyek közül az Irsai Olivér és a Szőlőskertek királynője muskotály ismertebb.
A Csabagyöngye szőlőfajtát Magyarországon elsősorban a Balaton környékén és a Mátra vidéken termesztik. A belőle készült primőr borok megőrzik a szőlő frissességét, gyümölcsösségét. Erjedést követően azonnal palackba zárják így szeptember elejére az üzletekbe kerülhet. A Varga Pincészet szőlőtermesztéssel és az év első borának elkészítésével foglalkozik.
Békéscsabán 2011-ben a Kenderföldek és a Csaba-tó közötti két hektáron Csabagyöngye szőlőültetvényt létesítettek. A város célja a csemegeszőlő értékeinek és a borkultúra hagyományainak megőrzése volt. A termés egy részéből békéscsabai tájbor és szőlőpálinka készül. A július közepén érő csemegeszőlőből iskolákba és közintézményekbe is kerül.
Jellemzői
A Csabagyöngye szőlő korai érésű, közepesen termő csemegeszőlő, borkészítésre is alkalmas. Fürtjei gömbölyűek, vállasak és lazák. Bogyója sárgászöld, alig hamvas, vékony héjú. Húsa ropogós, lédús muskotály ízű és zamatú. Március–április, illetve október–november hónapokban ültethető. Jó fagytűrő, a szárazságot is elviseli. Rövid tenyészidejének köszönhetően igen korán érik, már július közepétől szedhető.
Helyes metszéssel irányítható a növény fejlődése, terméshozama. A metszést február hónapban kezdik. Permetezése április végétől kéthetente, esős időben hetente, felszívódó vegyszerekkel történik.
Emlékezete
- A békéscsabai kulturális központ a Csabagyöngye nevet viseli.
Képgaléria
Stark-féle hirdetés a Borászati Lapokban
Csabagyöngye szőlő
A Csabagyöngye szőlő hirdetése
Források
- Csabagyöngye. In: Borászportál.hu (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Csemegeszőlőt telepítenek Füzesgyarmaton – Japánig ér a nyíl. In: Békés Megyei Népújság, 26. évf. 1. szám (1971. január 1.) 5. p (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Hajdu Edit: Csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle, 42. évf. 1–2. szám (2000) 66. p.
- Jövőre már szüretelhetik az újfajta csabagyöngyét. In: Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. évf. 34. szám (2013. szeptember 8.) 14. p. (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Papp Ádám Sándor: Dr. Hoffmann Imre: A békéscsabai szőlőültetvény országos szinten is példaértékű. In: Behir.hu (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Sicz György – Hajdu Edit: Békéscsaba világhírű kincse a Csaba gyöngye. In: Agrofórum, 32. évf. 8. szám (2021) 130–137. p. (Látogatva: 2025. 03. 24.)
- Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p. (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Szendi Rita: Elkezdődött a szüret a Csabagyöngye szőlőültetvényen. In: Behir.hu (Látogatva: 2020. 04. 22.)
- Szüretelik a szőlőt. In: Petőfi Népe, 27. évf. 158. szám (1972. július 7.) 1. p. (Látogatva: 2020. 04. 22.)
Kapcsolódó irodalom
- Bakonyi László et al.: Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok : fajtaismeret és használat. Szerk.: Bényei Ferenc, Lőrincz András. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága, 1834–1910. Budapest : Kertészeti Egyet., 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Domokos János: Csaba gyöngye. In: Borászati Lapok, 32. évf. 46. szám (1900. november 11.) 852. p.
- Egy téveszme trónfosztása. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 28. szám (2005. február 3.) 21. p.
- Emlékkötet : Bereczki Máté (1824–1895) : Stark Adolf (1834–1910) : emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Közp., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gajdács Emese: Csabagyöngye-ültetvény a tóparton. In: Csabai Mérleg, 23. évf. 14. szám (2013. augusztus 15.) 1. p.
- Hajdu Edit: A borszőlőnemesítés története Magyarországon. In: Kertgazdaság, 52. évf. 1. szám (2020) 44–56. p.
- Hajdu Edit: A magyar csemegeszőlőnemesítés története. In: Kertgazdaság, 51. évf. 4. szám (2019) 59–73. p.
- Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták : alany-, csemege- és borszőlőfajtáink. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Herszényi László: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 22. szám (1930. május 31.)
- Kiss Erzsébet et al.: A Csaba gyöngye eredete. In: Kertészet és Szőlészet, 71. évf. 31. szám (2022) 20–21. p.
- Kiss Erzsébet et al.: DNS elemzéssel Stark Adolf békéscsabai szőlőfajtáinak nyomában. In: Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly: Tudományos Ülésszak, 2009. október 28–30. Budapest. Összefoglalók. Budapest, 2009. 286–287. p.
- Krasznay Miklós: Csabagyöngye. In: Borászati Lapok, 62. évf. 25. szám (1930. június 21.)
- Nagy Szilvia: A Csabagyöngye időtálló érték. In: Békés Megyei Hírlap, 76. évf. 203. szám (2021. szeptember 2.) 6. p.
- Nyemcsok László: A feleségének hozatta Stark a később világhírűvé vált szőlőt. In: Békés Megyei Hírlap, 76. évf. 44. szám (2021. február 22.) 5. p.
- Nyemcsok László: Idei szőlőlövés-rajzolat: nagyban eltér a tavalyitól. In: Békés Megyei Hírlap, 72. évf. 102. szám (2017. május 4.) 21. p.
- Nyemcsok László: Szemezgetünk a Csabagyöngyéből. In: Békés Megyei Hírlap, 65. évf. 200. szám (2010. augusztus 28.) 2. p.
- Sicz György: Stark Adolf és a Csabagyöngye. In: Kerti Kalendárium, 17. évf. 6. szám (2005. június 1.) 38. p.
- Sicz György: Stark Adolf szőlőnemesítő. In: Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 98–106. p.
- Stark Adolf gyöngyszeme bejárta az egész világot. In: Kertészet és Szőlészet, 54. évf. 5. szám (2005) 3. p.
- Stark Adolf szőlőnemesítő, 1834–1910 : 170 : emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Csabagyöngye. In: Wikipédia
- Kiss Erzsébet et al.: A Csaba gyöngye eredete. In: hirdetése Magyarmezogazdasag.hu
- Pethes József: Szőlőskertek korai éllovasai. In: Szabadfold.hu
