Haan Lajos (1818–1891)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Mediaadmin (vitalap | szerkesztései) 2024. január 5., 16:13-kor történt szerkesztése után volt. (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))

evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Haan Lajos portréja

Élete

Haan Lajos síremléke

Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.

1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.

Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

1873-ban egyetemes főjegyzőnek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Történetírás

Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 1847–1894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Szerkesztői tevékenysége

  • Budapesti Hírlap: 1887. 01. 01. – 1887. 12. 31.
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881. 01. 01.
  • Archaeologiai Közlemények: 1881. 01. 01.
  • Békés: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
  • Figyelő: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
  • Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875. 01. 01.
  • Békésmegyei Közlöny: 1875. 01. 01. – 1888. 12. 31.
  • Magyarország és a Nagyvilág: 1874. 01. 01. – 1874. 12. 31.
  • Századok: 1867. 01. 01. – 1883. 12. 31.
  • Vasárnapi Ujság: 1866. 01. 01. – 1866. 12. 31.
  • Statisztikai Közlemények: 1864. 01. 01. – 1864. 12. 31.
  • Közlemények: 1841. 01. 01. – 1841. 12. 31.
  • Koszorú: 1840. 01. 01. – 1840. 12. 31.

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

Művei

  • Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76–84. p.
  • 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
  • A keresztény egyház történetei. Pest, 1866.
  • A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: Századok, 9. évf. 2. sz. (1875) 113–115. p.
  • A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve. 62—67 p.
  • B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13–28. p.
  • Békés vármegye hajdana. 1. kötet, Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés vármegye hajdana. 2. kötet, Oklevéltári rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés vármegye hajdana. In: Századok, 4. évf. 1. sz. (1870) 67. p.
  • Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegye III-ik Károly alatt. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57–71. p.
  • Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48–58 p.
  • Békésvármegye főispánjai. In: Századok, 1. évf. 3. sz. (1867) 272–278. p.
  • Bél Mátyás, Budapest, 1879.
  • Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba : Dobay Ny., 1878. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dürer nevéről. In: Századok, 7. évf. 2. sz. (1873) 147. p.
  • Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad, 1860.
  • Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest, 1870.
  • Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81–85. p.
  • Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
  • Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez. Pest, 1859 vagy 1860.
  • Időszaki tábla Magyarország történelméhez. Pest, 1866.
  • Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum. Gyula, 1858.
  • Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 6. évf. 9. sz. (1872) 646–647 p.
  • Ó- és Uj-Nagylaknak történetei. 1855.
  • Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás). In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100–158. p.
  • Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve. 43–118. p.
  • Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve. 78—99. p.
  • Szegedi Kis István élete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve. 114—129. p.
  • Szerkesztette a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes névtárát.
  • Történelem előtti korszak. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve. 34—42. p.
  • Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: Századok, 15. évf. (1881) 81—83. p.

Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Képgaléria

  • Békéscsaba látképe

    Békéscsaba látképe

  • Békéscsaba térképe

    Békéscsaba térképe

  • Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)

    Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)

  • Békéscsaba stilizált látképe a 19. században

    Békéscsaba stilizált látképe a 19. században

Források

  • Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
  • Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haan Lajos naplója, részletek. 1971. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • MTA Történeti adattár (Látogatva: 2017. 08. 30.)
  • Ujdonságok. In: Békés, 2. évf. 46. szám (1873. november 16.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 14.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Haan_Lajos_(1818–1891)&oldid=3797”