„Beliczey Miklós (1901–1977)” változatai közötti eltérés

hu>Wikibogi
(Javítás, új ketagória)
 
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
(Nincs különbség)

A lap 2024. január 5., 16:11-kori változata

főispán

Élete

Beliczey Miklós
A Beliczey család kopjafája

1901. június 12-én született Békéscsabán, régi magyar földbirtokos családból. Apja Beliczey Géza (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja Beliczey István egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó gerendási határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték.

Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is.

1936-ban kötött házasságot egy osztrák grófnővel (gróf Sermage József és gróf Westerholt-Gysenberg Ferdinandina leányával), Sermage Vilmával, akitől három gyermeke született: István, György és Borbála.

1977. március 21-én hunyt el.

Fájl:Beliczey csalad siremlek.jpg
Neve a családi sírhelyen, a békéscsabai Ligeti temetőben

Munkássága

1924-ben a gyulai járás szolgabírójává nevezték ki, ez idő alatt egy rövid ideig közigazgatási gyakornok is volt. Szolgabírói posztján 1929-ben véglegesítették. 1926-tól tagja volt Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint Békéscsaba város képviselő-testületének. 1928-tól felügyelő-bizottsági tagja lett az Első Gazdasági Vasútnak és választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az 1927-ben megalakult Körösvidéki Motorsport ügyvezető elnöke, a szegedi Délvidéki Automobil Klubnak pedig alelnöke volt. Több szervezetben is elnöki tisztséget töltött be, így például: a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségben, a Csabai Vívó Egyletben, a Csabai Atlétikai Klubban és a Békésvármegyei Földműves Szövetkezetben is. A Körösvidék című napilapnál pedig az igazgatói feladatkört látta el. Nagyapjához hasonlóan birtokán dohánytermesztéssel foglalkozott.

1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, tisztségét 1944. március 19-ig töltötte be. (A nyilas uralom alatt nem akart főispán lenni). Főispánsága alatt lemondott egyes bizottsági tagságáról, így a Békéscsabai megyei város képviselő-testületben viselt tagságáról is. Kapcsolata a várossal később is szoros maradt, 1942. szeptember 30-án Békéscsaba díszpolgárává választották.

Emlékezete

  • Beliczey Miklós-emlékülést rendeztek a Békés Megyei Könyvtárban 2001. június 12-én. Az emlékülést a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Békés Megyei Önkormányzat közösen rendezte.
  • Beliczey tér: Csabaszabadiban teret neveztek el róla 2009-ben.
  • 2015-ben emlékkötet jelent meg "Elvitte az ördög, főispán voltam és kubikos" címmel, mely Beliczey Miklós életrajzát mutatja be.
  • 2019-től a Békés Megyei Kormányhivatal díszterme Beliczey Miklós nevét viseli.

Műve

  • Emlékbeszéd gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulója alkalmából. Gyula: Dürer ny., 1941.

Lásd még

Források

  • A gerendási pusztából született község, Csabaszabadi. Szerk.: Harangozó Imre. Békéscsaba : Csabaszabadi Község Önkormányzata, 2018. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Beliczey Miklós: Elvitte az ördög. Főispán voltam és kubikus. Szerk.: Both Imre. Csabaszabadi: Beliczey István, 2015. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája, 1699, 1715-1950: főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8.) Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67-69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Papp Gábor: Igazságot szolgáltattak: Beliczey termet avattak a kormányhivatalban. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 12. 15.)

Kapcsolódó irodalom

  • Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 124. szám, 1995. május 29. 7. p.
  • Békés Megyei Népújság, 43. évf. 217. szám, 1988. szeptember 10. 7. p.
  • Békés Megyei Népújság, 55. évf. 224. szám, 1988. szeptember 10. 7. p.
  • Békés, 68. évf. 29. szám, 1936. február 5. 4. p.
  • Békés, 69. évf. 132. szám, 1937. június 15. 2. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 1. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 2. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 163. szám, 1929. december 18. 1. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám, 1932. december 11. 5. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 245. szám, 1936. október 25. 7. p.
  • Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 133. szám, 1937. június 15. 3. p.
  • Napi Hírek, 1939. szeptember 28., 23. kiadás
  • Szarvas és vidéke, 60. évf. 4. sz., 1944. január 28. 2. p.

Külső hivatkozások