„Kondoros” változatai közötti eltérés

hu>Ker0
(lásd még + szócikkek)
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Kondoros cimer 01.png|bélyegkép|150px|Kondoros címere]]
{{InfoboxTelepules
'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban.
|nev = Kondoros
|kep = [[Fájl:Kondoros cimer 01.png|300px]]
|kepalairas = Kondoros címere
|elsoemlites = [[1228]]
|alapitas = [[1875]]
|ujratelepites =
|rang = város
|jaras = Szarvasi
|iranyitoszam = 5553
|lakonepesseg = 4537 fő (2023. jan. 1.)
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Kondoros</display_map>
}}'''Békés vármegyei város''' a Szarvasi járásban. [[Szarvas|Szarvastól]] és [[Békéscsaba|Békéscsabától]] egyaránt 22 km-re, [[Orosháza|Orosházától]] 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.


[[Szarvas|Szarvastól]] és [[Békéscsaba|Békéscsabától]] egyaránt 22 km-re, [[Orosháza|Orosházától]] 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.
== Történet ==
Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző tárgyi leletek is előkerültek. Egykor Décse, [[Kamut|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228|1228-ból]] származik''', ekkor az itt élő poroszló, Mikó nevét örökítették meg. A település a tatárjárás során elpusztult. A területet a betelepített kunok népesítették be újra. [[1403|1403-ban]] '''Kondorosegyháza''' néven említették. [[1526|1526-ban]] '''a gyulai uradalom egyik legnagyobb falva''' volt, mely kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizetett. [[1552|1552-ben]] és [[1553|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556|1556-ban]] ötvennégy, [[1560|1560-ban]] ötvenhét, [[1562|1562-ben]] nyolcvan, [[1564|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. A falu egészen [[1566|1566-ig]] a gyulai uradalom része volt.
 
A település '''a török uralom alatt még létezett'''. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új háza volt. [[1602]]–[[1603|1603-ban]] már pusztaság állt a település helyén. Az 1720-as évek elején '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''' tulajdonába került a terület, melyet [[1730|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, [[1744|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adott haszonbérbe. A szarvasiak kérésére [[1754|1754-ben]] a '''Nagy-Kondorosnak nevezett puszta''' felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra, s innentől '''Szarvas határához tartozott'''. Kondoros másik felét a szarvasi gróf, '''Stockhammer József''' és utódai szerezték meg. A 19. században híressé vált a Csaba és Szarvas közötti út melletti '''[[Kondorosi csárda (Kondoros)|kondorosi csárda]]'''. A csárda és a szembe lévő zsandárlaktanya körül létrejött az új település. '''Dérczy Ferenc, Geist Gáspár és [[Petőfi István (1825–1880)|Petőfi István]] vezetésével [[1875]]. [[december 23.|december 23-án]] megalakult a község'''. Kondoros bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi István lett.


== Történet ==
A település első iskolája [[1878|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884|84-ben]] épült, melyet később nagyrészt Schiefner Ede plébános adományaiból kibővítették. [[1887|1887-ben]] evangélikus templom létesült, [[1891|1891-ben]] és [[1895|1895-ben]] evangélikus általános iskolák alakultak, [[1898|1898-ban]] óvodát hoztak létre. A 19. század végére Kondoros 2597 fő, főképp tót és magyar származású lakost számlált.
Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, [[Nagy|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228|1228-as]]''', amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során '''a település elpusztult'''. A dúlás után '''kunokat telepítettek''' errefelé, ők népesítették be újra. [[1403|1403-ban]] Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen [[1566|1566-ig]]. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. [[1526|1526-ban]] a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának [[1552|1552-ben]] három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. [[1554|1554-ben]] Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. [[1559|1559-ben]] terményadó helyett munkával váltották meg magukat.
[[1552|1552-ben]] és [[1553|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556|1556-ban]] ötvennégy, [[1560|1560-ban]] ötvenhét, [[1562|1562-ben]] nyolcvan, [[1564|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. [[1563|1563-ban]] százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település '''a török uralom alatt még létezett'''. A kincstár [[1578|1578-ban]] zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de [[1590|1590-ben]] Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban '''nem maradt fenn róla írásos anyag egészen [[1721|1721-ig]]''', amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern]] báróé lett, aki először [[1730|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, majd [[1744|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. [[1747|1747-ben]] négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére [[1754|1754-ben]] az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől '''Szarvas határához tartozott'''. [[1798|1798-ban]] a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti '''kondorosi csárda'''. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. [[1876|1876-ban]] '''Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán''' a két létesítmény köré szerveződött és '''épült fel az új Kondoros'''. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett.  


'''[[1875]]. [[december 23.|december 23-án]] megalakult a község.''' Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. '''Iskolája [[1878|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884|84-ben]] épült meg.''' Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. [[1887|1887-ben]] evangélikus templom is létesült, majd először [[1891|1891-ben]], aztán másodikként [[1895|1895-ben]] evangélikus általános iskola is alakult. [[1890|1890-ben]] csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. [[1898|1898-ban]] óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak [[1880|1880-ban]] 2 118, [[1889|1889-ben]] pedig már 2 597 lakosa volt.
A szocializmus időszakában fejlődés jellemezte a települést. [[2009|2009-ben]] megszűnt a Kondorost érintő vasúti személyforgalom. Kondoros '''[[2013]]. [[július 15.|július 15-én]] városi rangot kapott'''.
[[1889|1889-ben]] nemzetiség szerint 1 191 magyar, 29 német, 1 374 tót, 3 egyéb származású; vallás alapján pedig 697 római katolikus, 1 görög katolikus, 7 görög ortodox, 1 611 evangélikus, 256 református és 25 izraelita lakosa volt.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
Sík területe '''a Békés–Csanádi löszháton fekszik''', tengerszint feletti magassága 88–95 méter között ingadozik.
A Békés–Csanádi löszháton fekszik, tengerszint feletti magassága 88-95 méter között ingadozik. A talajvíz [[1939]]–[[1941|41-ben]] és [[1970|1970–ben]] nagy károkat okozott a településen. A határában található ősgyep védett növényekkel rendelkezik (például nyúlánk madártej, pusztai meténg, törpe mandula).
A talajvíz gyakran a felszínig is felfutott és sokszor nagy károkat okozott a településnek, mint [[1939]]–[[1941|41-ben]] vagy [[1970|1970–ben]] is.
 
Határában ősgyep található védett növényekkel, mint például nyúlánk madártej, pusztai meténg és a törpe mandula.
A kiváló talajadottságok miatt nagyrészt '''szántóföldi növényeket termesztenek'''. Az [[1930|1930-ban]] kiépített '''dán–holland mintájú szövetkezeti rendszernek''' köszönhetően [[1945|1945-ig]] külföldre szállítottak sertéseket a kondorosi gazdák. Az iparosodás nem volt jellemző a városra, az iparosodási hullám és a fejlesztések elkerülték a települést.
Kondorosnak 8 184 hektáron 2 475 lakásban 4 741 lakosa van.
'''[[2009]]. [[december 13.|december 13-án]]''' menetrendváltozás miatt '''a vasútállomáson megszűnt a személyforgalom'''.
Gazdasági súlyát tekintve a Szarvasi Járásban a harmadik Szarvas és Örménykút után.
Lakossága elöregedő és folyamatosan csökkenő, azonban nem magasabb, mint a megyei átlag.
'''Fő területe a mezőgazdaság.''' Nagyrészt '''szántóföldi növényeket termesztenek''' a kiváló talajadottságok miatt.
Az állattenyésztés csökkent, de még mindig számottevő.
Az iparosodás nem jellemző a városra, a megyei iparosodási hullám elkerülte a fejlesztésekkel együtt. A vezetők a a már meglévő bázisra építettek, míg Kondoroson ez nem létezett.
Az 1930-as év végén '''dán–holland mintájú szövetkezeti rendszer épült ki''', amely olyan jól működött, hogy a kondorosi gazdák exportjogot is szereztek és külföldre szállítottak sertéseket.
Ezt az állapotot átszervezte, majd le is rombolta az [[1945]] után beköszönő világ.
[[1975]] után az akkor működő három téesz Egyesült Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetté alakult és némi fellendülést produkált.
Nagy számú lakosa ingázik a környező településeken levő munkahelyekre, mivel a rendszerváltás utáni gazdasági változások súlyosan érintették Kondorost is, aminek napjainkig érzékelhető a hatása.


== Kultúra ==
== Kultúra ==
Itt született például '''Csernus Tibor''', Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, '''[[Kepenyes Pál (1926–2021)|Kepenyes Pál]]''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész és '''Balczó András''', olimpiai bajnok öttusázó is.
Kondoroson született '''Csernus Tibor''' Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, '''[[Kepenyes Pál (1926–2021)|Kepenyes Pál]]''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész, '''Balczó András''' olimpiai bajnok öttusázó is.


A '''Kondorosi Csárda''' legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.
A kondorosi csárda híre a határon túlra is eljutott, költőket, művészeket ihletett meg. [[1998|1998-ben]] új '''multifunkciós intézmény''' létesült, mely sportcsarnoknak, színházteremnek és könyvtárnak ad otthont.  


== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
=== Látnivalók ===
* Kondorosi Csárda
* Kondorosi csárda és múzeum
* Kondorosi Csárda múzeuma
* Geistcsákó major
* Geistcsákó major
* Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
* Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
41. sor: 40. sor:
* Evangélikus templom
* Evangélikus templom
* Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
* Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
* Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszlenek rajta
* Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszítik
* Millecentenáriumi díszkút
* Millecentenáriumi díszkút
* Kossuth-szobor
* Kossuth-szobor
47. sor: 46. sor:
* I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.
* I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.


'''Rendezvények'''
=== Rendezvények ===
* Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.
* Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.


57. sor: 56. sor:


== Források ==
== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk.: Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 17.)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 17.)
* Nyemcsok László: Átadták a város kulcsát. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2013_08/?pg=270&layout=s Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 193. szám (2013. augusztus 19.) 3. p.] (Látogatva: 2024. 03. 05.)


== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
71. sor: 71. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* A híres Kondorosi Csárda [http://www.kondorosicsarda.hu/ honlapja]
* A Kondorosi csárda [http://www.kondorosicsarda.hu/ honlapja]
* Betyár Napok rendezvény [http://betyarnap.hu/ oldala]
* Betyár Napok rendezvény [http://betyarnap.hu/ oldala]
* Kondoros megszűnt vasútállomásáról. In: [http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kond Vasutallomasok.hu]
* Kondoros megszűnt vasútállomásáról. In: [http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kond Vasutallomasok.hu]
* Kondoros turisztikai oldalának [https://web.archive.org/web/20140517160709/http:/kondoros-turizmus.hu/ archív változata]
* Kondoros turisztikai oldalának [https://web.archive.org/web/20140517160709/http:/kondoros-turizmus.hu/ archív változata]
* Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]
* Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]
* Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]
* Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]
* Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]
* Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]


[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kondoros]]

A lap jelenlegi, 2024. március 5., 18:36-kori változata

Kondoros
Kondoros cimer 01.png
Kondoros címere
Első említés éve 1228
Alapítás éve 1875
Rang város
Járás Szarvasi
Irányítószám 5553
Lakónépesség 4537 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegyei város a Szarvasi járásban. Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.

Történet

Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző tárgyi leletek is előkerültek. Egykor Décse, Nagy-Kamut, Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. Első birtokosát Kondorosnak hívták, aki egyházat építtetett, róla nevezték el a települést. Első említése 1228-ból származik, ekkor az itt élő poroszló, Mikó nevét örökítették meg. A település a tatárjárás során elpusztult. A területet a betelepített kunok népesítették be újra. 1403-ban Kondorosegyháza néven említették. 1526-ban a gyulai uradalom egyik legnagyobb falva volt, mely kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizetett. 1552-ben és 1553-ban negyvenhárom, 1556-ban ötvennégy, 1560-ban ötvenhét, 1562-ben nyolcvan, 1564-ben pedig hetven kapu után adóztak. A falu egészen 1566-ig a gyulai uradalom része volt.

A település a török uralom alatt még létezett. Az 1557–58-as török defter alapján negyven régi és két új háza volt. 1602–1603-ban már pusztaság állt a település helyén. Az 1720-as évek elején Harruckern János György tulajdonába került a terület, melyet 1730-ban Szebeni Rácz Lászlónak, 1744-ben a bolgár származású Prentics testvéreknek adott haszonbérbe. A szarvasiak kérésére 1754-ben a Nagy-Kondorosnak nevezett puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra, s innentől Szarvas határához tartozott. Kondoros másik felét a szarvasi gróf, Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híressé vált a Csaba és Szarvas közötti út melletti kondorosi csárda. A csárda és a szembe lévő zsandárlaktanya körül létrejött az új település. Dérczy Ferenc, Geist Gáspár és Petőfi István vezetésével 1875. december 23-án megalakult a község. Kondoros bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi István lett.

A település első iskolája 1878-ban létesült. Az első templom 1883–84-ben épült, melyet később nagyrészt Schiefner Ede plébános adományaiból kibővítették. 1887-ben evangélikus templom létesült, 1891-ben és 1895-ben evangélikus általános iskolák alakultak, 1898-ban óvodát hoztak létre. A 19. század végére Kondoros 2597 fő, főképp tót és magyar származású lakost számlált.

A szocializmus időszakában fejlődés jellemezte a települést. 2009-ben megszűnt a Kondorost érintő vasúti személyforgalom. Kondoros 2013. július 15-én városi rangot kapott.

Gazdaság

A Békés–Csanádi löszháton fekszik, tengerszint feletti magassága 88-95 méter között ingadozik. A talajvíz 1939–41-ben és 1970–ben nagy károkat okozott a településen. A határában található ősgyep védett növényekkel rendelkezik (például nyúlánk madártej, pusztai meténg, törpe mandula).

A kiváló talajadottságok miatt nagyrészt szántóföldi növényeket termesztenek. Az 1930-ban kiépített dán–holland mintájú szövetkezeti rendszernek köszönhetően 1945-ig külföldre szállítottak sertéseket a kondorosi gazdák. Az iparosodás nem volt jellemző a városra, az iparosodási hullám és a fejlesztések elkerülték a települést.

Kultúra

Kondoroson született Csernus Tibor Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, Kepenyes Pál szobrászművész, Vajgel Mihály zenész, Balczó András olimpiai bajnok öttusázó is.

A kondorosi csárda híre a határon túlra is eljutott, költőket, művészeket ihletett meg. 1998-ben új multifunkciós intézmény létesült, mely sportcsarnoknak, színházteremnek és könyvtárnak ad otthont.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Kondorosi csárda és múzeum
  • Geistcsákó major
  • Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
  • Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)
  • Evangélikus templom
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
  • Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszítik
  • Millecentenáriumi díszkút
  • Kossuth-szobor
  • 1848-as emlékmű
  • I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.

Rendezvények

  • Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.

Lásd még

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk.: Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 17.)
  • Nyemcsok László: Átadták a város kulcsát. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 193. szám (2013. augusztus 19.) 3. p. (Látogatva: 2024. 03. 05.)

Kapcsolódó irodalom

  • A dal a lélek virága : a kondorosi Rózsa Pávakör 20 éves története : 1974–1994. Szerk.: Kalhammer Mátyásné, Godáné Nagy Márta. Kondoros : Kondoros. Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Godáné Nagy Márta: A kondorosi csárda története. Kondoros : Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. Kondoros : Nagyközs. Önkorm., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sonkoly Mihály: Két évtized a közösben : a kondorosi Dolgozók Tsz jubileumi kiadványa. Kondoros : Dolgozók Tsz, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Viszkok András: Ufók Kondoros felett. Kondoros : Nagyközs. Kvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&oldid=6823”