Kamut
| Kamut | |
|---|---|
 Kamut címere | |
| Első említés éve | 1295 / 1393 |
| Alapítás éve | 1950 |
| Rang | község |
| Járás | Békési |
| Irányítószám | 5673 |
| Lakónépesség | 940 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Békés vármegyei helyi önkormányzattal rendelkező község a Békési járásban. Békéscsabával, Mezőberénnyel, Muronnyal, Kétsopronnyal és Mezőmegyerrel is határos.
A település neve szláv eredetű, jelentése köves.
Történet
Kamut története Kis-Kamutéból és Nagy-Kamutéból áll. Az események hol összefolynak, hol elkülönülnek.
Kis-Kamut első említése 1295-ben volt. Ekkor Tivadarfia Pethe magáénak vallotta a Hidas és Kamutér közötti Kamu nevű földet. Nagy-Kamut hajdan a kamuti szőlősök területén feküdt és határos volt a régi Gyúr településsel is. Kamutot a híres települések között tartották számon, neves családok kerültek ki innen (például a Kamuthyak, Szívósok, vagy Kapusok). 1469-ben a településen tartották Békés vármegye egyik törvényszéki gyűlését. 1517–1552 között Békés vármegye székhelye volt.
Nagy-Kamutot először 1393-ban említették, amikor Kamuthy Gergely átadta a helységet Németh Jakabnak. Pusztaként egykor Csapegyháza, Boldogasszonyteleke és Telek is ide tartozott. A 16. században a Nagy, Varsány és Ispán családokon kívül még a Hathy, Pinczeg és Szántó nevű nemesi családok birtokoltak itt földeket. Ugyanebben az időszakban a régi Mető falu beleolvadt Kis-Kamutba, ennek határa Hidason túl egészen a Fekete-Körösig tartott. 1517-ben Susalics István gazdatisztet tartott nagy-kamuti földjein. 1520-ban Ispán Gál földjeinek itteni részét a gyulai uradalomhoz csatolták, azt csak 1553-ban kapták vissza fiai. Az 1552–64-es adóösszeírásokban Kis-Kamut nem fordult elő, mert nem voltak fizetőképes jobbágyai. Az 1557–58-as török defter szerint a nagy-kamuti földeken húsz ház állt, melyeket jellemzően nemesek laktak. 1556-ban Csonka Mihály jobbágyai két kapu, özvegy Susalics Istvánné jobbágyai 1562-ben három kapu után fizettek adót. A terület részét a Gyulai Gaál család is birtokolta, majd annak női ágú utódai, a Dobóczyak is földhöz jutottak. (Nem derül ki, hogy Kis- vagy Nagy-Kamutról van-e szó.)
A nádor 1656-ban Kamutot, mint lakott helységet Török Bálintnak, Bekfy Bálintnak és Gergelylaki Jánosnak ajándékozta. 1675-ben a kamuti lakosság kicserélődött, mint azt a debreceni szuperintendáns intézkedése is mutatja, aki – a románul értő – Váralyai Györgyöt rendelte ki papnak. A korábbi székely lakosoknak és nemeseknek ekkor már nyoma sem volt. 1731-ben még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen eltűnt.
1712-től békésiek művelték a kamuti földek egy részét. A két Kamut határának jelentős részét 1770-ben Békés városához csatolták. A gyulai uradalom különböző bérlőknek adta az itteni földeket (1749–57-ben Csupor Farkasnak, 1761-ben Javin és Jonátkin nevű görögöknek, 1773-ban pedig egy Dániel Miklós nevű örménynek). A Dániel Miklóshoz került részt egy időben hibásan Kis-Kamutnak nevezték az okmányokban. A terület 1798-ban özvegy Siskovicsnéhoz került, később a Wenckheim család szerezte meg.
A 20. században elhagyták a kis-kamuti és nagy-kamuti elkülönítést, a települést Kamutként említették. Szórt településként létezett, csak az 1920-as években kezdett rendezettebb jelleget ölteni. Kamut 1950-ben közigazgatásilag önállóvá vált, korábban Békés 9. kerülete volt. 1997. március 15-én új és modern katolikus templomot emeltek a településen.
Gazdaság
A község 6048 hektáron helyezkedik el, a lakosság főképp mezőgazdaságból él. A munkahelyek hiánya miatt nagyarányú a környező városokba való ingázás.
1945. március 17-én 57 család között szétosztották az egykori grófi földeket, majd termelőszövetkezetbe vezényelték a kamutiakat. 1947-ben megalakították az első termelőszövetkezetet.
A lakosság fogyása pozitív fordulatot vett, amikor számos család közeli településekről települt ide. Az utóbbi évtizedek csökkenése helyett lassú növekedés indult meg.
Kultúra
A Kamuti Táncegyüttes több elismerést kivívott a község határain kívül is. A község lakói a helyi rendezvények mellett a határos települések rendezvényein is megfordulnak és fellépnek. A lakosok jellemzően érdeklődnek a környező települések iránt. A kamuti könyvtár a község méretéhez képest gazdag állománnyal rendelkezik.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Index park
- Kamuti bányagödör
- Kamuti Tájház
- Római katolikus templom
- Testvértelepülés kopjafája
Rendezvények
- Kamuti Falunapok
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk.: Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 15.)
Kapcsolódó irodalom
- Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Kamut fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
