Kondoros

Kondoros
Kondoros cimer 01.png
Kondoros címere
Első említés éve 1228
Alapítás éve 1875
Rang város
Járás Szarvasi
Irányítószám 5553
Lakónépesség 4537 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegyei város a Szarvasi járásban. Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.

Történet

Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző tárgyi leletek is előkerültek. Egykor Décse, Nagy-Kamut, Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. Első birtokosát Kondorosnak hívták, aki egyházat építtetett, róla nevezték el a települést. Első említése 1228-ból származik, ekkor az itt élő poroszló, Mikó nevét örökítették meg. A település a tatárjárás során elpusztult. A területet a betelepített kunok népesítették be újra. 1403-ban Kondorosegyháza néven említették. 1526-ban a gyulai uradalom egyik legnagyobb falva volt, mely kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizetett. 1552-ben és 1553-ban negyvenhárom, 1556-ban ötvennégy, 1560-ban ötvenhét, 1562-ben nyolcvan, 1564-ben pedig hetven kapu után adóztak. A falu egészen 1566-ig a gyulai uradalom része volt.

A település a török uralom alatt még létezett. Az 1557–58-as török defter alapján negyven régi és két új háza volt. 1602–1603-ban már pusztaság állt a település helyén. Az 1720-as évek elején Harruckern János György tulajdonába került a terület, melyet 1730-ban Szebeni Rácz Lászlónak, 1744-ben a bolgár származású Prentics testvéreknek adott haszonbérbe. A szarvasiak kérésére 1754-ben a Nagy-Kondorosnak nevezett puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra, s innentől Szarvas határához tartozott. Kondoros másik felét a szarvasi gróf, Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híressé vált a Csaba és Szarvas közötti út melletti kondorosi csárda. A csárda és a szembe lévő zsandárlaktanya körül létrejött az új település. Dérczy Ferenc, Geist Gáspár és Petőfi István vezetésével 1875. december 23-án megalakult a község. Kondoros bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi István lett.

A település első iskolája 1878-ban létesült. Az első templom 1883–84-ben épült, melyet később nagyrészt Schiefner Ede plébános adományaiból kibővítették. 1887-ben evangélikus templom létesült, 1891-ben és 1895-ben evangélikus általános iskolák alakultak, 1898-ban óvodát hoztak létre. A 19. század végére Kondoros 2597 fő, főképp tót és magyar származású lakost számlált.

A szocializmus időszakában fejlődés jellemezte a települést. 2009-ben megszűnt a Kondorost érintő vasúti személyforgalom. Kondoros 2013. július 15-én városi rangot kapott.

Gazdaság

A Békés–Csanádi löszháton fekszik, tengerszint feletti magassága 88-95 méter között ingadozik. A talajvíz 1939–41-ben és 1970–ben nagy károkat okozott a településen. A határában található ősgyep védett növényekkel rendelkezik (például nyúlánk madártej, pusztai meténg, törpe mandula).

A kiváló talajadottságok miatt nagyrészt szántóföldi növényeket termesztenek. Az 1930-ban kiépített dán–holland mintájú szövetkezeti rendszernek köszönhetően 1945-ig külföldre szállítottak sertéseket a kondorosi gazdák. Az iparosodás nem volt jellemző a városra, az iparosodási hullám és a fejlesztések elkerülték a települést.

Kultúra

Kondoroson született Csernus Tibor Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, Kepenyes Pál szobrászművész, Vajgel Mihály zenész, Balczó András olimpiai bajnok öttusázó is.

A kondorosi csárda híre a határon túlra is eljutott, költőket, művészeket ihletett meg. 1998-ben új multifunkciós intézmény létesült, mely sportcsarnoknak, színházteremnek és könyvtárnak ad otthont.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Kondorosi csárda és múzeum
  • Geistcsákó major
  • Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
  • Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)
  • Evangélikus templom
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
  • Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszítik
  • Millecentenáriumi díszkút
  • Kossuth-szobor
  • 1848-as emlékmű
  • I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.

Rendezvények

  • Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.

Lásd még

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk.: Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 17.)
  • Nyemcsok László: Átadták a város kulcsát. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 193. szám (2013. augusztus 19.) 3. p. (Látogatva: 2024. 03. 05.)

Kapcsolódó irodalom

  • A dal a lélek virága : a kondorosi Rózsa Pávakör 20 éves története : 1974–1994. Szerk.: Kalhammer Mátyásné, Godáné Nagy Márta. Kondoros : Kondoros. Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Godáné Nagy Márta: A kondorosi csárda története. Kondoros : Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. Kondoros : Nagyközs. Önkorm., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sonkoly Mihály: Két évtized a közösben : a kondorosi Dolgozók Tsz jubileumi kiadványa. Kondoros : Dolgozók Tsz, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Viszkok András: Ufók Kondoros felett. Kondoros : Nagyközs. Kvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&oldid=6823”