„OTP Bank-épület (Békéscsaba)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Kiegészítés (Reök és Munkácsy))
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Békéscsaba|Békéscsabán]], a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 3. szám alatt álló empire stílusú, homlokzatán műkővakolattal díszített épületben az OTP Bank működik.
{{InfoboxEpitettertek
|nev = OTP Bank-épület
|kep = [[Fájl:Bekescsaba otp epulet 01.jpg|300px]]
|kepalairas = Az OTP épülete 2021 őszén
|telepules = [[Békéscsaba]]
|cim = [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 3.
|epult = [[1895]]
|epitesistilus =
|tervezo = [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]]
|tervezok =
|epitesz =
|epiteszek =
|felavatasdatuma =
|lebontasdatuma =
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="15" fullscreen="1">46.68027,21.09880</display_map>
}}[[Békéscsaba|Békéscsabán]], a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 3. szám alatt álló empire stílusú, homlokzatán műkővakolattal díszített épületben az OTP Bank működik.


A helyén állt a Trautmannsdorf-féle ház, melybe [[1853|1853-ban]] költözött be '''[[Reök István (1816–1877)|Reök István]]''' és '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]]'''.
A helyén állt a Trautmannsdorf-féle ház, melybe [[1853|1853-ban]] költözött be '''[[Reök István (1816–1877)|Reök István]]''' és '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]]'''.


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Bekescsaba otp epulet 01.jpg|bélyegkép|400px|Az OTP épülete 2021 őszén]]
A csabai népbank bukását ([[1891]]) követően '''az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását''' Csabán. A fiókintézetet [[1895]]. [[május 1.|május 1-jén]] a Fő utcai [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály-féle]] épületben nyitották meg.
A csabai népbank bukását ([[1891]]) követően '''az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását''' Csabán. A fiókintézetet [[1895]]. [[május 1.|május 1-jén]] a Fő utcai [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály-féle]] épületben nyitották meg.
Az Aradi Ipar- és Népbank az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumot]] és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|dr. Zsilinszky Endre]], [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]], [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]], Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály.
Az Aradi Ipar- és Népbank az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumot]] és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|dr. Zsilinszky Endre]], [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]], [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]], Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály.

A lap jelenlegi, 2024. február 29., 17:00-kori változata

OTP Bank-épület
Bekescsaba otp epulet 01.jpg
Az OTP épülete 2021 őszén
Település Békéscsaba
Cím Szent István tér 3.
Épült 1895
Tervező Wagner József
Térkép betöltése…

Békéscsabán, a Szent István tér 3. szám alatt álló empire stílusú, homlokzatán műkővakolattal díszített épületben az OTP Bank működik.

A helyén állt a Trautmannsdorf-féle ház, melybe 1853-ban költözött be Reök István és Munkácsy Mihály.

Története

A csabai népbank bukását (1891) követően az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását Csabán. A fiókintézetet 1895. május 1-jén a Fő utcai Zsilinszky Mihály-féle épületben nyitották meg. Az Aradi Ipar- és Népbank az evangélikus gimnáziumot és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között dr. Zsilinszky Endre, Korosy László, Ádám (Áchim) Gusztáv, Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály. A pénzintézet 1895. október 1-jén átköltözött az újonnan épült egyemeletes Biener–Laszky-féle házba, melynek terveit Wagner József készítette. (Biener Bernát és Laszky Jakab üzlete 1885-től üzemelt a főtéren.)

Biener Bernát és Laszky Jakab cége 1897-ben csődbe jutott, az ingatlanjukat 1897 augusztusában bírói árverésen 55 200 Ft-ért megvásárolta az Aradi Ipar- és Népbank Békésmegyei Fiókintézete. A főtéri ház egy nagy üzlethelyiséggel, emeleti és udvari lakással, jégveremmel, petróleumraktárral, istállóval és kocsiszínnel rendelkezett. 1897 decemberében a békéscsabai bankfiók székházába helyezte át a „Fehér kutyához” címzett üzletét Grosz Ignácz. 1898-ban Fehér Flóris fényképész a ház udvarában rendezte be fényképészeti műtermét. Az épületben borkereskedés, női divatáruház, fehérnemű- és szövöttáru-üzlet és pékség is működött.

1908 szeptemberében az épület emeletén kezdte meg működését Böszörményi Róza igazgatónő vezetésével a polgári leányiskola. A magániskolának az első tanévben három osztálya és 200 tanulója volt. Az iskola 1917 szeptemberében községi kezelésbe került, majd áthelyezték az iparos tanonciskola épületébe. 1923-ban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank békéscsabai fiókja költözött az Aradi Ipar- és Népbank egykori helyiségiben.

A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. 1927-ben egyesült a Békéscsabai Városi Takarékpénztár Részvénytársasággal, majd 1928-ban 255 000 pengőért megvásárolta a székházat. Az épületet 1929-ben Kovács Rezső tervei szerint Lipták János vállalata kétemeletes bérpalotává alakította át, a földszinten banküzletet helyeztek el. A bővítés után modern lakásokat és irodahelyiségeket rendeztek be. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. 1929 nyarán kezdte meg működését az új épületben. Ebben az évben Schrőder Ferenc a fodrászüzletét, dr. Fogarasy Béla fogorvos pedig a rendelőjét helyezte át a létesítménybe. A kereskedelmi bankot 1948-ban államosították, 1949-ben az OTP elődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, majd az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békés megyei fiókja költözött az ingatlanba. Egykor az épületben kapott helyet a Megyei Tanács, valamint a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. 1957-ben könyv-, antikvár és képzőművészeti bolt, 1960-ban az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár, zenemű- és idegen nyelvű könyvesboltja nyílt meg a Szent István tér 3. szám alatt.

1956. október 31. és november 3. között ebben a házban működött a Békés Megyei Szabadság Rádió. 1956. november 4-én ágyútalálat érte a rádió helyiségét. 1992-ben emléktáblát avattak az ingatlan falán.

1991-ben az épület alatti pincében nyílt meg a Narancs Klub. A bankfiók 2006-ban felújításon esett át.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

  • Laszky–Biener-palota – Aradi Ipar- és Népbank – Békésmegyei Kereskedelmi Bank. In: Csabai házak blog