Zsilinszky Endre (1852–1919)
| Zsilinszky Endre | |
|---|---|
| Születési dátum | 1852. június 12. |
| Születési hely | Békéscsaba |
| Halálozási dátum | 1919. augusztus 28. |
| Halálozási hely | Békéscsaba |
| Sírhely | Alsóvégi (Vasúti) evangélikus temető, Békéscsaba |
| Házastárs | Bajcsy Mária |
| Foglalkozás | tanár, gazdálkodó |
Élete
Zsilinszky Endre Békéscsabán született 1852. június 12-én szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Édesapja Zsilinszky Mihály – 1869 előtt községi bíró Csabán –, édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály.
Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter.
1919. augusztus 28-án hunyt el Békéscsabán. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887–1889, 1891–1893).
Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas – jobbára szikes – földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.
Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.
Művei
- Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest : Bartalits ny., 1882. 39 p.
- Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest : Stádium, 1924. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)
Források
- Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. sz. (1905. január 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. sz. (1993.) 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1938. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886–1944 : a küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 12–14., 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
