István malom (Békéscsaba)

István malom
Település	Békéscsaba
Cím	Gyulai út 2.
Épült	1850–1851
Építész	Pain Antal
Térkép betöltése… {"minzoom":false,"maxzoom":false,"mappingservice":"leaflet","width":"auto","height":"250px","centre":false,"title":"","label":"","icon":"","lines":[],"polygons":[],"circles":[],"rectangles":[],"copycoords":false,"static":false,"zoom":15,"defzoom":14,"layers":["OpenStreetMap"],"image layers":[],"overlays":[],"resizable":false,"fullscreen":true,"scrollwheelzoom":true,"cluster":false,"clustermaxzoom":20,"clusterzoomonclick":true,"clustermaxradius":80,"clusterspiderfy":true,"geojson":"","clicktarget":"","imageLayers":[],"locations":[{"text":"","title":"","link":"","lat":48.1034756,"lon":20.7996652,"icon":""}],"imageoverlays":null}

Az István malom Békéscsabán a Gyulai út 2. szám alatt található, az Élővíz-csatorna keleti partján.

Története

A kezdetek

Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ 1841-ben építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, 1853-ban már Békéscsabán is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. A városi tanács 1850. február 3-án határozta el a gőzmalom létesítését, építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. A kétemeletes malom 1851 nyarára elkészült, és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak 1853-ban helyezték üzembe.

A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel Békéscsabának nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Az üzemet 1860-ban Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos vették meg, majd 1865-ben felajánlották a városnak, mely az 1866-os rendkívüli aszály miatt nem ment bele a vételbe. A malmot ezután Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. Az alföldi vasút Nagyvárad‒Békéscsaba‒Hódmezővásárhely közötti szakasza 1871-re megépült, és ezzel Békéscsaba vasúti csomópont lett, gazdasági forgalma fellendült, kiváló minőségű búzalisztjét osztrák, cseh és morva kereskedők is keresték. 1872-ben Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester megvásárolta Epstein Lajos özvegyétől a kis gőzmalmot.

A magyar malomipar büszkesége

A következő két évtizedben az egyre nagyobb kereslet miatt Rosenthal Márton, korszerű technikai berendezésekkel ellátva, jelentősen felfejlesztette a malmot, melynek egyik része három-, másik része négyemeletes lett. 1892-ben a város engedélyezte, hogy az épület háromemeletes részeit is négyemeletesre alakíthassák. Ebben az időszakban Békéscsabán egymás után épültek gőzmalmok, a város fontos malomipari központtá vált, lisztjének híre a világ sok részébe eljutott. Az Aradi Iparkamara kimutatása szerint az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom 1893-ban 9638 tonna lisztet értékesített (Angliába, Franciaországba, Ausztriába is szállított), és a történelmi Magyarország második legnagyobb malma volt a pécskai malom után. A bővítések után a malom a város egyik legszebb épülete lett, és az is maradt egészen 2019-ig.

Az első tűzvész

A malom 1912-ig az akkori viszonyoknak megfelelően modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása az 1905-ben a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. 1913-ban kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég 1914-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel. 1915. március 6-án lisztpor robbanása következtében az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, aki utasításokat adott arra, hogyan tegyék erősebbé és tűzbiztosabbá az épületet. A 15 vagonos malom és a 250 vagonos siló építését 1916-ban fejezték be, és a termelés újraindult.

A malmot és a vasútállomást összekötő normál nyomtávú iparvágány építése 1920-ban készült el. 1925-ben felépült az ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. 1930 körül a malom már 150 embernek adott munkát, vevői között ott voltak a skandináv államok, Anglia, Franciaország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svájc, sőt Algéria és Egyiptom is. 1936 júliusában a cég beolvadt a Borsod‒Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt.-be. 1938-tól a malom teljesen a háborús termelésre tért át, és szinte kizárólag Németországba és a csatlós államokba szállított.

Az István malom bezárása

A második világháború után a gőzmalmot államosították, az üzem ekkor vette fel az István malom nevet. Az elavult berendezést korszerűsítették, a termelésben évről évre javuló eredményeket értek el. A malom 1953-ban, fennállásának 100. évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6000 vagont. Éves átlagban 245 embert foglalkoztattak. 1961-ben a malmot villamosították. Békés megyében a korábbi száz malomból 1973-re már csak tíz maradt, az István malom évi 6300 vagonos teljesítőkapacitásával az ország egyik legnagyobb malma volt.

A rendszerváltás után a jó infrastruktúrával rendelkező cég ‒ 1994. március 31-től Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. ‒ még növelni tudta árbevételét és piaci részesedését. A malmot külföldi befektetőknek értékesítették, jogutódja, az Agrimill Kereskedelmi Rt. egy angol befektetőcsoport tulajdonába került. 1999-ben a békéscsabai székhelyű Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. a hazai lisztpiac 12-13 százalékát birtokolta, és Magyarország legnagyobb gabonaipari vállalatává vált. Az István malomban 2005 áprilisában állította le a termelést a nyíregyházi székhelyű, a malmot 2004 nyarán két évre bérbe vevő Szabolcs Gabona Holding Rt. A magyarországi egymillió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az őrlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, de a kivitel 2004‒2005-re szinte nullára esett vissza. Az indoklás szerint a cég más városokban korszerűbb malmokkal rendelkezett, így a békéscsabai malmot zárták be...

Szétporladt múlt

A termelés leállítását követően az épületet egy ideig lisztlerakó és -értékesítő helyként használták. 2010 után a városi önkormányzat, a tulajdonosokkal (István Malom Ingatlanhasznosító Kft.) együttműködve, látványos terveket készíttetett az üresen álló épület közösségi hasznosítására. A hatmilliárd forintra becsült beruházás végül nem valósult meg.

2019. május 21-én az István malom eddig ismeretlen okból kigyulladt. A tűzesetet néhány perccel 17 óra után észlelték. A békéscsabai és a megye több településéről érkezett tűzoltók minden erőfeszítése ellenére a lángok átterjedtek az épület összes szintjére. 18.30 óra körül a tetőszerkezet összeomlott, majd az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt. A hatalmas tűz továbbterjedését 20.45 óra körül sikerült megállítani. A tragédia után statikai vizsgálatokat folytattak, és hamar megkezdődött az épület megerősítése; hálós acélszerkezetet, acélgerendákat kezdtek beépíteni a hatszintes épület negyedik szintjének magasságában, hogy megtámasszák a 26 méteres falakat.

A 2019. július 7-i viharban a nemrég kiégett István malom tovább rongálódott az óriási szél miatt: a malom Széchenyi liget felőli oldaláról egy nagyobb rész ledőlt.

Források

• Az István malom szerkezetét is megrongálta a vasárnapi vihar. In: Körös Hírcentrum
• Ég a Rosenthal-malom! In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 19. szám (1915. március 7.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• István malom. In: Csabai házak blog
• Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megszólalt a kiégett békéscsabai malom ügyvezetője. In: HVG.hu
• Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)