Élővíz-csatorna (Békéscsaba)

Az Élővíz-csatorna télen
Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában

Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

Története

Az Élővíz-csatorna (Csabai-csatorna, Körös-csatorna) Veszely hídtól Sikonyig (Fábián-fok) tartó szakaszát nagyjából 9 ezer békéscsabai lakos ásta ki 1777-ben. A nagyjából 14 kilométeres csatorna a Fehér-Körös mellékága lett, lehetővé tette, hogy vízi úton fát szállítsanak a településre. A munkálatokban résztvevők évi 8 pengő forintért vehették bérbe Nagyrétet.

Gyula mellett az úgynevezett “Hajósúttal” összekapcsolták a Fekete- és a Fehér-Köröst. Békés határában – Fábián-foktól – szintén medret alakítottak ki.

A Fehér-Köröst az 1855-ös áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így Békéscsaba is élővízhez jutott, amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére is.

Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl tutajkikötőként funkcionált. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek kedvelt fürdőhelye volt. A kanálist 1863–1864-ben kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években zsiliprendszert alakítottak ki.

Az 1888-as árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát, a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. 1889-ben Sztraka Ernő tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és Poirée-keretes tűs gátat, Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.

1897-ben ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.

1900-ban átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1905-ben és 1910-ben a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, 1911-től 1914-ig pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna vizével öntözéses gazdálkodást végeztek Pósteleken. Emellett a békéscsabai vasútállomás, a villanytelep, az István malom és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt egyre szennyezettebbé vált a csatorna.

1960-ban a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. 1980-ban kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. 1998-ban tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat.

1989-től Békés megye helyi természetvédelmi területe. Békéscsabai partján gesztenye és szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák találhatók. A Bandika-fa és a Cimbora-fa jogi védelem alatt állnak. Az Élővíz-csatorna megóvása céljából 1995-ben megalakult a White-klub.

A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.

Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.

Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján

Békéscsabai hidak

Az 1800-as években az Élővíz-csatornán három híd volt: a Nagyhíd, a Kishíd és a Felső vagy Harmadik híd.

  • Békési zsilip vagy “Villanytelepi híd” (korábban Felső vagy Harmadik híd)
  • Borjú-réti gyaloghíd
  • Degré utcai gyaloghíd
  • Degré utcai híd
  • Gyulai zsilip
  • Ifjúsági tábori híd
  • Konzervgyári gyaloghíd
  • Kórház utcai híd (korábban Kishíd)
  • Málnás utcai gyaloghíd
  • Munkácsy Mihály híd (korábban Gyulai utcai híd, Nagyhíd vagy Kőhíd)
  • Pásztor utcai gyaloghíd
  • Wilim utcai gyaloghíd
  • Zsíros utcai híd

Emlékezete

  • Az Élővíz-csatornáról 1985 és 1987 között Zöldi István rendezésével szakmai ismeretterjesztő filmet forgattak.

Képgaléria

  • Bekescsaba eloviz csatorna 03.jpg
  • Bekescsaba eloviz csatorna 04.jpg
  • Bekescsaba eloviz csatorna 05.jpg
  • Gyulai szakasz

    Gyulai szakasz

Források

  • Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 1–11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • „Az Élővíz-csatorna” – filmpremier Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 134. szám (1987. június 9.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
  • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)Könyvtár)
  • Békéscsaba földrajza. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről. In: Békési Élet, 10. évf. 3. szám (1975) 586. p. (Látogatva: 2019. 09. 29.)
  • Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 92–95. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Élővíz-csatorna (Gyula, Békéscsaba, Békés). In: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségem Békéscsaba honlapja (Látogatva: 2019. 10. 11.)
  • Hírek. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 8. szám (1996. január 10.) 1. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896. 306. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • ÖKOVÍZ, az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotának javítása, 2005–2007, INTERREG III/A. Békéscsaba : Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyes., 2007. 4–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővíz-csatorna életközösségéhez. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 2. Szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1996. 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: Hír6.hu (Látogatva: 2019. 10. 12.)
  • Vasárnap. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 47. szám (1897. június 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

  • Gombkötő Erzsébet: Az Élővíz-csatornáról. In: Gyulaihirlap.hu
  • Papp Gábor: Számos kincset rejt az Élővíz-csatorna. In: Beol.hu
  • Tóth Judit: Bringával fedeztük fel Békés megye kastélyait. In: Turistamagazin.hu
A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Élővíz-csatorna_(Békéscsaba)&oldid=6077”