Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)

Ádám (Áchim) Gusztáv
Születési név	Áchim Gusztáv
Születési dátum	1859. január 28.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1946. február 4.
Sírhely	Alsóvégi (Vasúti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs	Virajossi Tóth Gizella
Foglalkozás	mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos

Élete

Ádám (Áchim) Gusztáv családi sírboltja a Vasúti temetőben

Ádám (Áchim) Gusztáv 1859. január 28-án született Békéscsabán. Édesapja Áchim Mihály rézműves, édesanyja Ondroviczky Teréz. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az 1911-es 17. számú rendelet tette lehetővé.

Az alap- és középfokú iskola elvégzése után mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját. 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.

Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül. Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

Közel kilencven évet élt, 1946. február 4-én halt meg éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

Munkássága

Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta, részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. 1882-ben a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

A vasút makói osztálymérnökeként 33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök tevékenykedett Sztraka Ernő városi mérnök mellett a városházán. Később városi főmérnök, majd 1918 után műszaki tanácsos lett. Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez. Több épületet és épületátalakítást tervezett. Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása (1893), az új Zöldfa vendéglő (1900), a Városi Közkórház (1903), a Munkásotthon (1903), a Járásbíróság bővítése (1907), a Munkácsy Mihály Múzeum (1912). 1894-ben áttervezte a Fiume Szálló homlokzatát és földszintjét, mely Wagner József csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

Az 1888. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése 1896. május 30-án kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. 1897-ben a tervei alapján épült fel a város első óvodája. 1898-ban a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és Zámecsnyik Sándor építész terve alapján indult. A 12 tantermes, modern népiskola épülete az 1902–1903-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Ádám Gusztáv kezdeményezte a városi villanytelep létesítését; mérnöki munkája mellett – 1906-tól másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az 1918-ban létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.

Közéleti feladatokat is vállalt, több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.

1930-ban nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét. A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az Evangélikus Nagytemplom építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.

Díjak, elismerések

• Munkájának elismeréséül 1926-ban megkapta a IV. osztályú érdemrendet.

Emlékezete

• 2009-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán.

Források

• A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p. (Látogatva: 2017. 11. 06.)
• Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p. (Látogatva: 2017. 11. 06.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)