„Stark Adolf (1834–1910)” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
1. sor: 1. sor:
kereskedő, szőlőnemesítő
{{SHORTDESC:kereskedő, szőlőnemesítő}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Stark Adolf
[[Fájl:Stark adolf 01.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf]]
|kep = [[Fájl:Stark adolf 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1834]]. [[december 28.]]
|szuletesihely = Bártfa, Szlovákia
|halalozasidatum = [[1910]]. [[augusztus 26.]]
|halalozasihely = [[Békéscsaba]]
|sirhely = Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
|hazastars = Fejér Róza
|foglalkozas = kereskedő, szőlőnemesítő
}}== Élete ==
[[Fájl:Stark adolf 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben]]
[[Fájl:Stark adolf 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben]]
[[Fájl:Stark adolf 03.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.
'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.


15. sor: 26. sor:


== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Stark adolf 03.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
'''Békéscsabán [[1859]]–[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.  
'''Békéscsabán [[1859]]–[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.  



A lap 2024. január 11., 19:29-kori változata

Stark Adolf
Stark adolf 01.jpg
Születési dátum 1834. december 28.
Születési hely Bártfa, Szlovákia
Halálozási dátum 1910. augusztus 26.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Fejér Róza
Foglalkozás kereskedő, szőlőnemesítő

Élete

Sírja a Berényi úti (Felsővégi) temetőben
Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Majd 1859-ben letelepedett Csabára.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Békéscsabán 18591860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

  • 1873 – Bécsi Világkiállítás – aranyérem
  • 1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) – bronzérem
  • 1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüstérem
  • 1894 – Oroszországi Nemzetközi Kiállítás (Szentpétervár) – bronzérem
  • 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
  • 1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
  • 1898 – Signum Memoriae

Emlékezete

  • A Békéscsabai Kertbarát Szakkör 1970 óta Stark Adolf nevét viseli.
  • Halálának 60. évfordulóján, 1970-ben a város emlékfalat, majd 1984-ben utcát nevezett el róla.
  • 1984-ben Békéscsabán Stark-ünnepséggel emlékeztek születésének 150. évfordulójára.
  • Békéscsabán 1984-ben, majd 2013-ban is emléktáblát állítottak tiszteletére.
  • 2005-ben, születésének 170. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt Békéscsabán.
  • 2010-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
  • 2014-ben Békéscsaba posztumusz díszpolgára lett.
  • 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.

Képgaléria

Források

  • Ambrus Lajos, Ando György: Emlékkötet: Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910), emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Központ, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: bekescsaba.hu
  • Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága (1834–1910). Budapest : A kertészeti Egyetem Történeti Bizottsága, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Halálozás. In: Békés, 42. évf. 36. szám (1910. szeptember 4.) 4. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Stark Adolf szőlőnemesítő 1834–1910 : 170: Emlékünnepség Békéscsaba, 2005. január 14. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Stark Adolf-emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 253. szám (1984. október 27.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget : emlékünnepség Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 296. szám (1970. december 18.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 29.)
  • Zámbori Eszter: A múlt nagy kertészeire emlékeztek a jelen kertészei Békéscsabán. In: behir.hu (Látogatva: 2018. 11. 13.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások