Székács József (1809–1876)

Székács József
Szekacs jozsef 01.jpg
Születési dátum 1809. február 2.
Születési hely Orosháza
Halálozási dátum 1876. július 29.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Veöreös Julianna
Foglalkozás evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító

Élete

Székács József sírja

Székács József 1809. február 2-án született Orosházán. Édesapja Székács János tímármester, édesanyja Plenter Éva. Nyolcan voltak testvérek.

A népiskolai tanulmányokat Orosházán végezte. A tót nyelv elsajátítása céljából Tótkomlósra került. Tizenegy évesen ő mondta a templomi beköszöntőt az iskolai évzáró vizsgán. Szigethy János lelkész rábeszélésének köszönhetően a mezőberényi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Hat év alatt elvégezte a nyolcosztályos gimnáziumot. 1826-tól bölcseletet és teológiát tanult Sopronban. Tagja lett a soproni Magyar Társaságnak. 1829-ben sikeres lelkészi vizsgát tett.

Az ötéves nevelősködés után, 1835-ben a berlini egyetemeken klasszika-filológiát és filozófiát hallgatott. Németország mellett járt Hollandiában és Angliában is. Lipcsében filozófiai doktori címet, 1860-ban a jénai egyetemen teológiai doktori címet szerzett.

1840-ben megházasodott, Veöreös Juliannát vette feleségül. Hat gyermekük született.

Székács József 1876. július 29-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 októberében felavatták a síremlékét.

Munkássága

Tanulmányait követően Nikolics Péter nevelőjeként tevékenykedett Rudnán. Tanítványával Karlócán, Pesten és Eperjesen tartózkodott. Nevelősködése időszakában megtanult szerbül és görögül, emellett jogot hallgatott. Az eperjesi főiskolán megszervezte a Magyar Társaságot. Vörösmarty Mihálynak köszönhetően megjelentek az első műfordításai.

1836-tól Nikolics Sándor nevelője lett. Ugyanebben az évben Szerb népdalok és hősregék címmel megjelent a műfordítása. Tanulmányozta a magyar, szerb, szlovák és német nyelvet, a szomszédos népek nemzeti irodalmát. Görögről (pl. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok), latinról (Terentius hat vígjátéka), németről (Goethe) fordított. 1836-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett. Őt nevezték ki a pesti evangélikus magyar egyház első lelkészének. Székács József keresztelte Kossuth Lajos két fiúgyermekét, ő temette Petőfi Sándor szüleit, Petrovics Istvánt és Hrúz Máriát, valamint a költő egykori szerelmét, a fiatalon elhunyt Csapó Elelkát.

Kossuth Lajos felhívására, Török Pállal elindították a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot, Székács az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméit hirdette. Szerkesztette a Protestáns lelkészi tár és a Lelki kincstár című lapokat. A szabadságharc után Orosházán tartózkodott, majd visszatért Pestre.

Szerepet vállalt az 1859-es protestáns pátens (1859) elleni küzdelemben. 1860 júliusában bányakerületi püspökké választották, a tisztséget 1872-ig töltött be. 1865 és 1869 között az orosházi kerület országgyűlési képviselője volt. Beszédei, gyászbeszédei önálló kötetben, egyházi és világi költeményei, epigrammái, szatírái a korabeli lapokban jelentek meg. 1865 és 1868 között országgyűlési képviselőként a protestánsok ügyét szolgálta. 1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Ferenc Józseftől az érdemei elismeréseként megkapta a királyi tanácsosi címet és a Lipót-rendjelet. 1876 májusáig szolgált lelkészként, majd betegeskedni kezdett.

Emlékezete

  • Orosházán 1910-től szoborállításra gyűjtöttek, azonban az első világháború után elértéktelenedett az összeg.
  • Szülővárosában 1926 óta utca viseli a nevét.
  • Az orosházi evangélikus óvoda, általános iskola és gimnázium 2009 októberétől Székács József nevét viseli.
  • Székács József születésének 200. évfordulója alkalmából Varga Béla fafaragó szobrot, Budavári Tibor emléktáblát készített az orosházi iskola számára.
  • 2009-ben emléktáblát avattak a tiszteletére az evangélikus templom déli homlokzatán.

Válogatott művei

Költeményei többek között az Aurorában, az Athenaeumban, a Pesti Divatlapban, jelentek meg. Írói álnevei: Henyei Gyula, Orosházi.

  • Szerb népdalok és hősregék az eredetiből. Pest, 1836
  • Beköszöntő beszéd, mellyet nov. 11. tartott, midőn a budapeti ev. gyülekezet lelkipásztorává választatott. Pest, 1837
  • Egyházi beszéd, mellyet a budapesti özönvíz napjai után az ág. hitv. ev. templomban ápr. 1. tartott. Pest, 1838
  • Egyházi beszéd, Sz. Háromság utáni 24. vasárnapján. Pest, 1838
  • A keresztény vallás katechismusa. Pest, 1841
  • A bányakerületi ág. hitv. ev. superintendentia egyházi Névtára 1842-re
  • Imádságok és buzgólkodások... Pest, 1845
  • Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Buda, 1847
  • A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes névtára. Pest, 1848
  • Egyházi beszéd, mellyet bold. Mária Dorothea cs. kir. főherczegasszony, magyarhoni nádorözvegy ő fensége halotti gyásztisztelete alkalmával 1855. máj. 3. tartott. Pest, 1855
  • Siralom és vigasz... Gyászbeszéd, melyet gr. Teleki József halálozása ünnepén... márcz. 4. 1885. elmondott. Pest, 1855
  • Igénytelen vélemények a két evangyélmi egyház ügyeinek igazgatását tárgyazó miniszteri törvényjavaslat felett. Pest, 1856
  • Egyházi beszéd Berzsenyi Dániel sírja felett 1860. jún. 14. Pest, 1860
  • A magyarhoni ágost. és helv. hitvallásnak szabad és nyilvános vallásgyakorlatát biztosító törvények. Pest, 1860
  • Kisebb imakönyv evang. keresztények számára. Pest, 1868
  • Bányakerületi utasítások. Pest, 1870
  • Összegyűjtött egyházi beszédei. Pest, 1871

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Székács_József_(1809–1876)&oldid=6690”