Petőfi Sándor (1823–1849)

Petőfi Sándor
Születési név	Petrovics Sándor
Születési dátum	1823. január 1.
Születési hely	Kiskőrös
Halálozási dátum	1849. július 31.?
Halálozási hely	Segesvár környéke
Házastárs	Szendrey Júlia
Foglalkozás	költő

Élete

Petőfi búcsúja a szülői háztól (Munkácsy Mihály festménye)

Emlékoszlop Mezőberényben, a Körös-parton

Petőfi Sándor 1823. január 1-én Petrovics Sándor néven született a Pest megyei Kiskőrösön. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária cselédlány. Egy testvére született, István.

Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. 1828 és 1839 között Kecskeméten, Szentlőrincen, Pesten (az evangélikus, majd a piarista gimnáziumban), Aszódon és Selmecbányán tanult. A fiatal Petőfit a versírás és az irodalom mellett a színészet érdekelte. Selmecbányán megromlottak a tanulmányi eredményei, félévkor megbukott magyar történelemből. 1839 februárjában távozott az iskolából, s vándorútra indult.

1839 szeptemberétől másfél évig katonai szolgálatot teljesített a Sopronban állomásozó gyalogezrednél. Megbetegedett, katonai kórházba került, majd 1841-ben elbocsátották.

Pápán folytatta tanulmányait, a református főiskola diákja lett. 1841 októberében a pápai református főiskola logikai osztályában Jókai Mór és Orlai Petrics Soma diáktársa volt. 1842 májusában az Athenaeumban megjelent az első verse, A borozó. 1842-ben a Hazámban című költeményében használta első alkalommal a Petőfi nevet. Az 1842-es nyári szünidő után a tanulmányait anyagi nehézségei miatt nem tudta folytatni.

1846 szeptemberében megismerte Szendrey Júliát, akivel 1847. szeptember 8-án kötött házasságot. 1848. december 15-én megszületett egyetlen gyermekük, Petőfi Zoltán.

1849. július 31-én nyoma veszett a segesvári csatában. Felesége az eltűnt költő keresésére indult, mindhiába.

Petőfi Békés megyében

Petőfi Sándor Békés megyei kötődését elsősorban az Orlai Petrics Somához fűződő rokoni (másod-unokatestvérek voltak) és baráti viszonya határozta meg.

1842

Petőfi pápai diákként, 1842. szeptember elején Orlai Petrics Somával járt első alkalommal Mezőberényben. A Peleskei nótárius mezőberényi előadásán Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Zajtai szerepében lépett színpadra. Petőfi többször fellépett a helyi olvasótársaság helyiségében. Járt az ókerti Wenckheim-pincében és Petricsék Laposi szőlőskertében. A baráti körébe tartozott tudós Kemény Pál tanító és Bonyhay Benjámin jegyző, költő. Mezőberényben írta a K... Vilmos barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan zöld erdőben... című verseket. Költeményeket ihlettek a helyi betyártörténetek, a híres betyárok (Büngözsdi Bandi, Rózsa Sándor, Zöld Marci), Büngözsd és Kereki világa. Petőfi a szünidő végén Debrecenbe utazott.

1843

1843. szeptember végén Budapestről érkezett – pihenés céljából – az Orlai családhoz, egy hetet töltött Mezőberényben. Bonyhay Benjámin vendégséget rendezett a költő tiszteletére. Petőfi Orlaival ellátogatott a gyulai várhoz. A költő innen Debrecenbe ment, a Komlósy-féle színtársulathoz csatlakozott.

1847

Petőfi a Nagyszalontáról (Arany Jánostól) Pestre tartó útja során, 1847. június 10-én átutazott Okányon és Körösladányon. A vidék útviszonyairól az Utazás az Alföldön című költeményében írt. Körösladányban írta a Puszta föld ez, ahol most járok... című versét. A visszaemlékezések szerint Petőfi feljegyzett pár elégedetlen hangvételű sort a ladányi csárda füstös gerendájára, melyet a tartalma miatt rövidesen lemeszeltek.

1849

A politikai életből kiábrándult Petőfi a császári és a cári csapatok közeledtével, 1849. július 3-án elmenekült Pestről. A Petőfi család a Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–Békésszentandrás útvonalon július 4-én egy ekhós kocsival érkezett meg Szarvasra, a Bárány vendégfogadóban szálltak meg. Gyomán Petőfi kocsit kért a jegyzőtől, a városházán az igazoltatás után meggyőződtek a kilétéről. A gyomaiak a vállaikra vették, emelvényre állíttatták a költőt, aki beszédet mondott a helyieknek.

Petőfi a feleségével, a fiával és a szoptatós dajkával július 5-én megérkezett Mezőberénybe, Petrics Sámuel házában szálltak meg. Petőfi többször elkísérte Bonyhayt Gyulára, ahol Szakál Lajos és Sárosi Gyula költőkkel találkozott. A gyulai tartózkodása alatt részt vett és felszólalt a megyegyűlésen. Mezőberényben megírta a hét hónapos fia életrajzát és Szörnyű idő... címmel az utolsó ismert versét. Orlai megfestette Petőfi utolsó arcképét, a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet

Petőfiék július 17-én Aradra kívántak utazni, azonban induláskor az ekhós kocsi lovai megijedtek és kerítésének hajtottak. Másnap reggel megérkezett Kiss Sándor ezredes és Egressy Gábor színművész Bem József tábornok üzenetével. A Petőfi család július 18-án Csipkár Pál fuvarossal elindult Várad felé. A révnél átkeltek a Kettős-Körösön, az éjszakát az ugrai parókián töltötték. Petőfi Soltész János lelkipásztorral megíratta az utolsó üzenetét Arany Jánosnak. Innen a Rojt–Várad útvonalon folytatták az utat. A költő július 20-án Tordán elvált a családjától, július 25-én Berecken csatlakozott Bem tábornok erdélyi seregéhez.

Békés megyében írt versei

• Járnak, kelnek sokan a zöld erdőben... (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
• K... Vilmos barátomhoz (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
• Puszta föld ez, ahol most járok... (Körösladány, 1847. június 10.)
• Szörnyű idő... (Mezőberény, 1849. július 6–17.)

Emlékezete

• Tiszteletére 1899-ben emléktáblát avattak Biharugrán és Mezőberényben.
• A barátjánál tett 1849-es gyulai látogatására emléktábla hívja fel a figyelmet.
• Az okányi látogatása emlékére 1956-ban márványtáblát, 1999-ben domborművet avatták a településen.
• Az utolsó politikai beszéde emlékére 1959-ben műkőtáblát avattak Gyulán.
• 1960-ban Gyulán felavatták az életnagyságú bronzszobrát.
• A Körös-parton emlékoszlop állít emléket az utolsó mezőberényi távozásának.
• A születésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Szarvason.
• Mezőberényben 1983-ban egész alakos szobrot avattak a tiszteletére.
• A gyomai tartózkodása tiszteletére 1991-ben emléktáblát avattak a településen.
• Szarvason 1992-ben domborművet avattak.

Lásd még

• Bárány vendéglő (Szarvas)
• Bonyhay Benjámin (1805–1885)
• Csipkár Pál (1821–1901)
• Laposi kertek (Mezőberény)
• Ókerti pince (Mezőberény)
• Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
• Petőfi István (1825–1880)
• Petőfi Zoltán (1848–1870)
• Református parókia (Biharugra)
• Sárosi Gyula (1816–1861)
• Soltész János (1789?–1859)
• Szakál Lajos (1816–1875)
• Szendrey Júlia (1828–1868)
• Tudós Kemény Pál (1819–1901)
• A Petőfi Sándorhoz kapcsolódó szócikkek listája a BékésWikiben

Források

• Baráth Ferencz: Egy Petőfi-reliquia. In: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 22. szám (1895. június 2.) 351. p. (Látogatva: 2022. 11. 16.)
• Czeglédi Imre: Petőfi Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1961. 12–15. p. (Látogatva: 2022. 12. 28.)
• Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében. In: Mezőberény története II. Mezőberény, 1973. 33–56. p. (Látogatva: 2022. 11. 10.)
• Kovács Jánosné – Pásztor Emil: Petőfi Szarvason. In: Új Tükör, 18. évf. 31. szám (1981. augusztus 2.) 19. p. (Látogatva: 2022. 11. 16.)
• Pintér Jenő magyar irodalomtörténete : tudományos rendszerezés. 6. köt., A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. Budapest : Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1933. 273–332. p. (Látogatva: 2022. 11. 14.)
• Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002. 140. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Turbucz Zoltán: „Puszta föld ez, ahol most járok...”. In: Körösladányi Hírmondó, 18. évf. 4. szám (2007. október) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Verstár – ötven költő összes verse. In: Arcanum.com (Látogatva: 2022. 12. 28.)

Kapcsolódó irodalom

• Adrovitz Anna: ARC poetica : Petőfi Sándor életében készült képmásai. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012
• Babos László: Útban Segesvár felé : Petőfi Sándor és családja Gyomán történő átutazásának emlékére. Gyomaendrőd : Gubucz József, 2021
• Bede Zsóka: Felhőtlen szép napok Mezőberényben. In: Békés Megyei Népújság, 46. évf. 63. szám (1991. március 15.) 10. p.
• Békés István: Petőfi nyomában. Budapest : Gondolat, 1959 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Belencéresi Dezső: Petőfi Mezőberényben. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 13. szám (1899. február 12.) 1. p.
• Berényi Anna: Petőfi : Petőfi Sándor regényes életrajza. Budapest : Scolar, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Deák András: Petőfi Sándor Mezőberényben. In: Mezőberényi Hírmondó, 2. évf. 7. szám (1992. július) 20. p.
• Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dienes András: A mezőberényi töredék. In: Kortárs, 3. évf. 8. szám (1959. július–december) 198–209. p.
• Dienes András: Egy békési Petőfi-legenda. In: Irodalomtörténet, 46. évf. 1. szám (1958) 145–146. p.
• Egressy Gábor: Egressy Gábor törökországi naplója, 1849–1850. Pest : Kozma, 1851 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Elek László: Petőfi kapcsolatai Békés megyével (I. rész). In: Békés Megyei Népújság, 3. évf. 248. szám (1958. október 21.) 5. p.
• Elek László: Petőfi kapcsolatai Békés megyével (II. rész). In: Békés Megyei Népújság, 3. évf. 253. szám (1958. október 26.) 7. p.
• Fábry István: Petőfi Mezőberényben. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 5. szám (1973. február 4.) 2. p.
• Fábry István: Szörnyű idő. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 6. szám (1973. február 11.) 2. p.
• Fábry István: Válaszúti tragédia. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 7. szám (1973. februáe 18.) 2. p.
• Fekete Gabriella: "Általmennék a Körösön, meg vissza ..." : Békés megye népköltészete. A "viharmadár" nyomában : Petőfi Sándor Békés megyében. Pécs : Comenius, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza, 1–3. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1–2. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest : Pallas, 1922
• Irányi István: Kallódó és megsemmisült Petőfi-emlékek nyomában. In: Új Aurora, 2. szám (1981) 42–51.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Irányi István: Petőfi búcsúja az Alföldtől. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 179. szám (1973. augusztus 2.) 4. p.
• Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Jeszenszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2–4. p.
• Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kiss Dezső: Petőfi Sándortól származó, rá vonatkozó, vagy vele kapcsolatos iratok és kéziratok a magyar levéltárakban. In: Levéltári Szemle, 22. évf. 3. szám (1972) 65–111. p.
• Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Koszorús Oszkár: Petőfi és családjának Békés megyei kapcsolatai. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 95. szám (1978. április 23.) 8. p.
• Kovács Jánosné – Placskó Márta: Vajda Péter sírjánál Szarvason. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 4. szám (1973. január 28.) 2. p.
• Krupa András: Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Orlay Soma: Adatok Petőfi életéhez : első közlemény. In: Budapesti Szemle, 19. kötet 37. szám (1879) 1–19. p.
• Orlay Soma: Adatok Petőfi életéhez : második közlemény. In: Budapesti Szemle, 19. kötet 38. szám (1879) 336–369. p.
• Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp Gábor: Hiába volt a baljós előjel. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 19. szám (2006. január 23.) 5. p.
• Petőfi Békésmegyében. In: Békés, 55. évf. 26. szám (1923. március 31.) 1–3. p.
• Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében. Szerk.: Asztalos István, Ratzky Rita. Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1996
• Petőfi Gyomán? In: Gyomaendrődi Híradó, 8. évf. 4. szám (1990. április) 11. p.
• Petőfi Mező-Berényben. In: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 9. szám (1881. február 27.) 138. p.
• Petőfi Mezőberényben. In: Németh László: Történeti drámák, 2. kötet. Budapest : Szépirodalmi K., 1963
• Petőfi Sándor: Útirajzok. Budapest : Neumann Kht., 2002
• Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petőfi-album. Szerk.: Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás. Budapest : Athenaeum, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petrich Sámuel: Petőfi Sándor Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 8. szám (1899. február 19.) 1. p.
• Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapján. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti, 2010. 433–444. p.
• Rideg Gábor: Petőfi és Arany nyomában Békés megyében. In: Népszava, 99. évf. 180. szám (1971. augusztus 1.) 8. p.
• Szendrey Júlia: Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szilágyi Ferenc: Mezőberény felé... In: Magyar Nemzet, 48. évf. 178. szám (1985. július 31.) 7. p.

Külső hivatkozások

• Papp Gábor: Mezőberényben írhatta utolsó versét Petőfi Sándor. In: Beol.hu
• Papp Gábor: Pappal szállt vitába Petőfi Sándor. In: Beol.hu
• Papp Gábor: Petőfi Sándor mezőberényi útjai. In: Beol.hu
• Petőfi Irodalmi Múzeum – Petőfi gyűjtemény. In: Hungaricana.hu
• Petőfi közössége. In: Adatbázisok Online
• Petőfi Sándor. In: Alkotói portrék a magyar irodalomból
• Petőfi Sándor. In: Wikipedia
• Petőfi Sándor. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Petőfi-könyvtár. In: Hungaricana.hu