Szeghalom
| Szeghalom | |
|---|---|
 Szeghalom címere | |
| Első említés éve | 1067 |
| Újratelepítés éve | 1711 |
| Rang | város |
| Járás | Szeghalmi |
| Irányítószám | 5520 |
| Lakónépesség | 8074 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Szeghalom városa Békés vármegye északkeleti részén, a Békéscsabától 51 kilométerre található. A járási központot átszeli a Berettyó folyó.
Címere – melyen két hal és két hullám látható – a település múltját idézi meg: a régi Nagy-Sárrét fővárosát, „a vizek birodalmának szülöttét”.
Története
Szeghalmot, az egykori mocsaras, lápos, ingoványos Sárrét központját Békés vármegye legrégebbi helységeként jegyzik. A régészeti feltárások során a területen őskori, újkőkori és honfoglalás kori leletekre és sírokra bukkantak. A település első írásos emléke 1067-ből származik: a Zásti Apátság alapító okirata szerint az apátságnak adományoztak Scegholm települést. A településnév az évszázadok során még számos helyen felbukkant. A 13. században Anonymus a Gesta Hungarorumban Zegohulmuként, 1219-ben Karácsonyi János Sceguholmként hivatkozott rá, 1333-ban Zeghalmként, 1339-ben Zughalomként olvashatunk róla, egy 16. századi térképen pedig Zeghalonként szerepel.
A település nevének többféle eredete van, melyek nagy része a közeli vízfolyáshoz köthető. Haan Lajos szerint a település szegletként (dombként) emelkedett ki a kiáradt Körös miatt. Egy szeghalmi lakos (Csontó bácsi) a falut körülkanyargó Sebes-Körösre vezette vissza a név eredetét. Karácsonyi János és Szeghalmi Gyula a szög kifejezés (jelentése: barna) alapján a barna halom néveredetet határozta meg.
Szeghalom már a 13. században főesperességi székhely ranggal rendelkezett, vagyis egyházilag több település tartozott hozzá. Ez az állapot egészen 1553-ig tartott, amikor az 500 fős települést a török hódoltság alatt felégették, majd 1598-ban a tatár sereg teljesen elpusztította. Csáky Ferenc Bihar megyei főispán felesége, Maróthy Anna volt a falu tulajdonosa, amikor 1642-ben elzálogosították, így a Nadányi családhoz került. A lakatlan pusztaság 1711-ben újratelepült, 1715-ben felépült az első református templom és iskola. Szeghalmot 1720-ban kapta meg királyi adományként báró Harruckern János György. Az 1848–49-es szabadságharcban mintegy 200 helybéli vett részt. 1891-re kiépült a Szeghalmot is érintő Gyoma–Nagyvárad vasútvonal. Nagyjából egy évszázad alatt megduplázódott a település területén élők száma.
Az 1920-as években elindult a városiasodás, utak, hidak, középületek létesültek. Az 1960-as évek iparosításának köszönhetően több üzem megkezdte a működését. Szeghalom 1984-ben városi rangot kapott. A rendszerváltás után több infrastrukturális fejlesztés (vezetékes gáz, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat) megvalósult. A 20. század végére a lakónépesség száma meghaladta a 10 000 főt.
Gazdaság
A Sárrét környezeti adottságainak köszönhetően a lakosság nádalással, gyékényfeldolgozással, kosárfonással, halászattal, méhészkedéssel és pásztorkodással foglalkozott. Az 1800-as évek vízszabályozásai után előtérbe került a mezőgazdasági munka és az istállózó állattartás. A település emblematikus alakja, Péter András földbirtokos nagy hangsúlyt fektetett az állattenyésztésre. Később megindult az iparosság, az orvosi ellátás és a szikvízgyártás is. A 20. és a 21. században megjelentek a különféle gyárak és gyárrészlegek, jelen volt az autó-, tej-, és ruhaipar – utóbbi egy ma is működő ágazat a városban.
Kultúra
1780-ban megépült az akkor még torony nélküli református templom. 1850-ben a D’Orsay gróf által építtetett magtárépületet átalakították katolikus templommá, melyet 1892-ben szenteltek fel, és emelték mellé a zsindelyfedeles haranglábat. 1926-ban Péter András földbirtokos végrendelete alapján a hagyatékából megalapították a nevét viselő gimnáziumot. Napjainkban a település néprajzi értékeinek őrzéséért és gyarapításáért a Szeghalmi Művelődési és Szabadidőközpont, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Gyűjtemény felel. A városban található Túri János gazdag magángyűjteménye, a Mundérba bújt történelem.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Kárász-kastély
- Katolikus templom
- Péter András Gimnázium
- Péter András kripta
- Református templom
- Sárréti Múzeum
- Simay Kisdedóvó és Nagygazdaház
- Wenckheim–D’Orsay-kastély
A külterületen régészeti szempontból fontos emlékhelyek, kunhalmok találhatók (többek között a Dió-halom, a Templom-halom, a Bálint-halom, a Korhány-halom, a Bene-halom és a Balkány-halom). Földvárak sáncainak, árokrendszerének nyomait fedezték fel Mágoron és a Cigány-éri dűlőn.
A település külterületén helyezkedik el a 112 hektáros Kék-tó, melyet 1989-ben védetté, 2006-ban pedig országosan védetté nyilvánítottak.
Védelmet élvez az egykori Wenckheim–D’Orsay-kastélypark utolsó „szemtanúja”, a 150 éves kocsányos tölgy.
Rendezvények
A városi rendezvények közül kiemelkedik a Boszorkányfesztivál. A fesztivál apropója a történelmi tény, miszerint 1724-ben ezen a településen szenvedett máglyahalált az utolsó sárréti boszorkány.
Lásd még
Források
- A Körös-Sárrét értékei. Szerk.: Dr. Koncz István, Szova Ilona. Szeghalom : Fiatalok Közössége Szeghalomért Egyesület, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ando György – Martyin Emília – Salamon Edina: Mesés Békés : a Békés megyei települések rendhagyó története. 2. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2023. 272–275. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző, Sass Ervin. Békéscsaba : Békés Megyei Lapkiadó Váll., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 492–496. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A szeghalmi közgyűjtemények helyismereti dokumentumai. Szerk.: Maróthy Györgyné. Szeghalom : Nagyközség-Járási Könyvtár : Móricz Zs. Járási Műv. Közp. : Helytörténeti Közgyűjtemény, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bencsik János: Szeghalom protestáns közössége a XVIII–XIX. század fordulóján. Szeghalom : Sárréti Múzeum Baráti Kör : Református Egyház, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Boromisza Zsolt: Álmom, Szeghalom : egy polgárgyerek emlékei az 1930-as évek Szeghalmáról. Budapest : Boromisza Zs., 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Boruzs Jánosné: Szeghalom helyismereti bibliográfiája : szakdolgozat. Debrecen : Boruzs J.-né, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Elöljáróink : Szeghalom választott tisztségviselőinek névjegyzéke, 1571–1998; Szeghalom hajdana és jelene : írások és képek, 1900–2000. Összeáll. és az összekötő szöveget írta: Horváth László. Szeghalom : Vár. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Giricz Béla: Új városi központ a Sárréten (Szeghalom). In: Békési Élet, 20. évf. 4. szám (1985) 478–493. p.
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1., Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Horváth László: Szeghalmi események, 1984–1993. Szeghalom : Vár. Kvtár : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Horváth László: Szeghalmi események, 1994–2003. Szeghalom : Nagy Miklós Városi Kvt., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Írások és adatok Szeghalom múltjából. Írta, vál. és szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Polgármesteri Hiv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Írások Szeghalom múltjából. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ellátta: Miklya Jenő. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola ; Szeghalom : Nagyközségi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kele József: Szeghalmi évszázadok. Szeghalom : Önkormányzati Hiv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kele József: Szeghalmi séta. Szeghalmi Hagyományőr Egyes., 2011? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kincses Julianna: A szeghalomvidéki hírlapok története : szakdolgozat. Szeghalom : Kincses J., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Miklya Jenő: Szeghalomtól Verőcéig : Dapsy Gizella élete a dokumentumok tükrében. Szeghalom : Vár. Tcs. : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Raggambi Fluck Edit: Szeghalom, 1989–1994 : repertórium a Dél-Kelet, Heti Délkelet, Napi Délkelet és A Nap című folyóiratok cikkei alapján : záródolgozat. Szeghalom : Raggambi Fluck E., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sárréti írások : néprajzi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Közs. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sárréti írások 2. : irodalmi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Sárréti Honismereti és Közműv. Társ. : Jár. Hivatal : Nagyközségi Tanács, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarkáné Bíró Piroska: Épületek fadíszei öt sárréti településen : Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom, Vésztő. Szeghalom : Sárréti Múzeum Közalap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom XX. századi településképe és történeti értékű épületei. Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeghalom : történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő, Szabó Ferenc. Szeghalom : Nagyközség Tanács, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeghalom = The town of Szeghalom. Szerk.: Mesterné Szöllősi Katalin, Nagy László. Szeghalom : Városi Önkormányzat, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeghalom sporttörténete 1945-ig. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Vár. Tcs. : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szeghalom város fejlődése, társadalmi-gazdasági helyzete. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Váradi Gyula: A szeghalmi termelőszövetkezetek három évtizede. Szeghalom : Sárréti Mgtsz., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
