Salkovics Károly (1824–1902)

Salkovics Károly
Születési dátum	1824. október 13.
Születési hely	Mezőberény
Halálozási dátum	1902. február 26.
Halálozási hely	Budapest
Sírhely	Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs	Döme Ágnes
Foglalkozás	mérnök

Élete

Salkovics Károly 1824. október 13-án született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester, édesanyja Szakáts Karolina. Salkovics Péter testvére, Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna volt Petőfi Sándor apai nagyanyja volt. Nyolcan voltak testvérek, testvérei: Karolin (Orlai Petrics Soma édesanyja), Zsuzsanna, Péter, Mihály, Johanna, Dániel és Erzsébet. A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak.

A Soproni Evangélikus Líceumban, majd Petőfi Sándor osztálytársaként a Pápai Református Kollégiumban tanult. Az 1841–1842. tanévben, a pápai főiskola képzőtársaságának örömünnepén Salkovics Károly és Orlai Petrics Soma is fellépett.

1848 őszén Pesten csatlakozott a honvéd tüzérséghez. Tagja lett Perczel Mór tábornok drávai hadtestének. 1848 decemberében részt vett a móri ütközetben. Az 1848–49-es szabadságharcban főárkászként, hadnagyként, majd főhadnagyként teljesített szolgálatot a komáromi várőrségnél. Irányítása mellett zajlott Komárom sáncainak építése.

A Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum) 1853-ban mérnöki oklevelet szerzett.

1856-ban megházasodott, Döme Ágnest vette feleségül. Gyermekeik: Kornélia, Ida, Mária, Irén és Károly.

Salkovics Károly 1902. február 26-án hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Miután a Petrovics család anyagilag tönkrement, a 16 éves Petőfi Sándor 1839 májusától Salkovics Péter mérnöknél tartózkodott Ostffyasszonyfán. Néhány hét múlva, a szünidő kezdetén megérkeztek a család rokonai, Salkovics Károly és Petrics Soma. Petőfi előszeretettel bosszantotta Salkovics Károlyt, amiért a Ráró névre a család kutyája és Károly is hallgatott (utóbbi úgy hallotta, neki szólnak). Salkovics és Petőfi később nem tartották a kapcsolatot. Salkovics Károly visszaemlékezései nem gyarapították a költő életrajzát.

Salkovics a Zala vármegyei Tördemicen, Gödöllőn, később a Délvidéken, Pancsován élt. Kincstári mérnökként tevékenykedett. 1881-ben Gödöllőn megválasztották a szabadelvű Bossányi-párt jegyzőjévé. 1893-ban a kincstári birtokok mérnökévé nevezték ki. 1899-ben a gazdasági műszaki hivatal beosztott kincstári mérnöke volt.

Tagja volt a Zala megyei, valamint a Pest városi Honvédegyletnek. A Zala Megyei Gazdasági Egylet titkára volt. Írásai a Kertész Gazdában és a Néptanítók Lapjában jelentek meg.

Salkovics Károly 1894 őszén Baróti Lajosnak adta át a füzetet, melyben Petőfi több ifjúkori költeményének másolatát megőrizte: A Dráván, Honvágy, Elválás, Első szerelem, Változás, Vendég, Hajnal, Méz és csók, A sorshoz, Lehel.

Lásd még

• Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Salkovics Péter (1807–1869)
• Salkovics Mihály (1809–1842)

Források

• Anyakönyvek, 1722–1895 / Római Katólikus Egyház, Tördemic, Magyar Országos Levéltár. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 04. 11.)
• Balogh Ernő: Petőfi barátai Ostffyasszonyfán és Csöngén. In: Új Kemenesalja, 11. évf. 5. szám (1999. március 11.) 6. p. (Látogatva: 2023. 04. 08.)
• Baróti Lajos: Ismeretlen ifjukori költemények Petőfitől. In: Vasárnapi Ujság, 44. évf. 3. szám (1897. január 17.) 34. p. (Látogatva: 2023. 04. 10.)
• Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában. In: Acta Papensia: a Pápai Református gyűjtemények közleményei. Főszerk.: Hudi József. Pápa: Dunántúli Ref. Egyhker. Tud. Gyűjteményei, 2009. 360–361. p. (Látogatva: 2023. 04. 09.)
• Érdekes régiség. In: Pápai Ifjúsági Lap, 3. évf. 2. szám (1887. október 31.) 16. p. (Látogatva: 2023. 04. 16.)
• Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. Budapest : Tankönyvkiadó, 1955. 171. p. (Látogatva: 2023. 04. 10.)
• Gödöllő. In: Ellenőr, 13. évf. 217. szám (1881. május 1.) 3. p. (Látogatva: 2023. 04. 11.)
• Györe Zoltán: A Petrovics és a Salkovics család gödöllői kapcsolatai. In: Valko.hu (Látogatva: 2023. 04. 10.)
• Hymen. In: Pesti Hirlap, 6. évf. 272. szám (1884. október 2.) 5. p. (Látogatva: 2023. 04. 11.)
• Magyarország tiszti czím- és névtára, 1899. Budapest : Pesti Könyvnyomda Rt. , 1899. 510. p. (Látogatva: 2023. 04. 11.)
• Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 36–61. p. (Látogatva: 2023. 04. 09.)
• Salkovich Károly. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 04. 10.)
• Salkovics Károly. In: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara (Látogatva: 2023. 04. 10.)
• Személyi hirek. In: Köztelek, 3. évf. 103–104. szám (1893. december 30.) 914. p. (Látogatva: 2023. 04. 11.)

Kapcsolódó irodalom

• Bencze József: Petőfi Vas megyében. In: Vasmegye, 10. évf. 1. szám (1954. január 1.) 5. p.
• Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 59–65. p.
• Egervári P. Ödön: Petőfi Sándor mint pápai tanuló 1840–41-ben. In: Koszoru, 30. szám (1884. május 18.) 314. p.
• Fabricius Endre: Petőfi soproni kortársai. In: Sopronvármegye, 26. évf. 285. szám (1923. december 25.) 5. p.
• Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. I. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896
• Jeób Olivér: Petőfi Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 37. évf. 44. szám (1972. október 29.) 2. p.
• Martinkó András: Elveszettnek hitt Petőfi-zsengék. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 69. évf. 4. szám (1965) 498–510. p.
• Mesterházy Sándor: A fiatal Petőfi Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 19. szám (1989. május 7.) 4. p.
• Molnár Judit: Petőfi-kultusz Ostffyasszonyfán. In: Vasi Szemle, 55. évf. 2. szám (2001) 198–200. p.
• Petőfi diákpajtása. In: Pesti Hirlap, 24. évf. 58. szám (1902. február 28.) 6. p. (Látogatva: 2023. 04. 11.)
• Petőfi Sándor összes művei 1. : Petőfi Sándor összes költeményei, 1838–1843. Szerk.: Kiss József. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973