Salkovics Károly (1824–1902)

Salkovics Károly
Születési dátum 1824. október 13.
Születési hely Mezőberény
Halálozási dátum 1902. február 26.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Döme Ágnes
Foglalkozás mérnök

Élete

Salkovics Károly 1824. október 13-án született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester, édesanyja Szakáts Karolina. Salkovics Péter testvére, Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna volt Petőfi Sándor apai nagyanyja volt. Nyolcan voltak testvérek, testvérei: Karolin (Orlai Petrics Soma édesanyja), Zsuzsanna, Péter, Mihály, Johanna, Dániel és Erzsébet. A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak.

A Soproni Evangélikus Líceumban, majd Petőfi Sándor osztálytársaként a Pápai Református Kollégiumban tanult. Az 18411842. tanévben, a pápai főiskola képzőtársaságának örömünnepén Salkovics Károly és Orlai Petrics Soma is fellépett.

1848 őszén Pesten csatlakozott a honvéd tüzérséghez. Tagja lett Perczel Mór tábornok drávai hadtestének. 1848 decemberében részt vett a móri ütközetben. Az 1848–49-es szabadságharcban főárkászként, hadnagyként, majd főhadnagyként teljesített szolgálatot a komáromi várőrségnél. Irányítása mellett zajlott Komárom sáncainak építése.

A Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum) 1853-ban mérnöki oklevelet szerzett.

1856-ban megházasodott, Döme Ágnest vette feleségül. Gyermekeik: Kornélia, Ida, Mária, Irén és Károly.

Salkovics Károly 1902. február 26-án hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Miután a Petrovics család anyagilag tönkrement, a 16 éves Petőfi Sándor 1839 májusától Salkovics Péter mérnöknél tartózkodott Ostffyasszonyfán. Néhány hét múlva, a szünidő kezdetén megérkeztek a család rokonai, Salkovics Károly és Petrics Soma. Petőfi előszeretettel bosszantotta Salkovics Károlyt, amiért a Ráró névre a család kutyája és Károly is hallgatott (utóbbi úgy hallotta, neki szólnak). Salkovics és Petőfi később nem tartották a kapcsolatot. Salkovics Károly visszaemlékezései nem gyarapították a költő életrajzát.

Salkovics a Zala vármegyei Tördemicen, Gödöllőn, később a Délvidéken, Pancsován élt. Kincstári mérnökként tevékenykedett. 1881-ben Gödöllőn megválasztották a szabadelvű Bossányi-párt jegyzőjévé. 1893-ban a kincstári birtokok mérnökévé nevezték ki. 1899-ben a gazdasági műszaki hivatal beosztott kincstári mérnöke volt.

Tagja volt a Zala megyei, valamint a Pest városi Honvédegyletnek. A Zala Megyei Gazdasági Egylet titkára volt. Írásai a Kertész Gazdában és a Néptanítók Lapjában jelentek meg.

Salkovics Károly 1894 őszén Baróti Lajosnak adta át a füzetet, melyben Petőfi több ifjúkori költeményének másolatát megőrizte: A Dráván, Honvágy, Elválás, Első szerelem, Változás, Vendég, Hajnal, Méz és csók, A sorshoz, Lehel.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom