Sárkány János (1820–1895)

Sárkány János
Születési dátum 1820. november 12.
Születési hely Dunaegyháza
Halálozási dátum 1895. június 18.
Halálozási hely Szarvas
Sírhely Ótemető, Szarvas
Házastárs Esztergályi Amália
Foglalkozás evangélikus lelkész

Élete

Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza
A kiskőrösi Petőfi-szobor

Sárkány János 1820. november 12-én született a Pest vármegyei Dunaegyházán, édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József.

Sárszentlőrincen, Aszódon és Selmecbányán tanult, Sárszentlőrincen és Aszódon Petőfi Sándor diáktársa volt. Petőfi 1836. január 23-án Sárkány Jánosnak címezte az első ismert prózai alkotását. Az Aszódon kelt levélben a „Professzor uram” Koren Istvánt jelöli. Pozsonyban teológiai tanulmányokat folytatott. 18421843-ban a jénai egyetemen tanult.

1846. június 28-án megházasodott Kiskőrösön, Esztergályi Amáliával házasodott össze. Négy gyermekük született, Jenő iskolaigazgató, Ilma (Szluika Mihályné), Dezső és Emil lelkészek.

Sárkány János 1895. június 18-án hunyt el Szarvason. Június 20-án a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányai után nevelőnek állt, a gróf Zay családnál nevelősködött.

1845-ben felszentelték, az édesapja mellett lett segédlelkész a pilisi egyháznál. Ugyanettől az évtől a kiskőrösi egyháznál szolgált. Közzétette Petőfi Sándor anyakönyvi bejegyzését, ezzel eldöntötte a költő születési helyének a kérdését. Felkutatta Petőfi szülőházát, melynek homlokzatán 1861-ben Ivánka Imre országgyűlési képviselővel avatott emléktáblát. 1861-ben Aszódon lett lelkész, a Podmaniczky család baráti köréhez tartozott. A pesti egyházmegye körlelkésze, később főesperese volt.

1868-ban, Haviár Dániel halála után elfoglalta a lelkészi állást a szarvasi egyháznál. A békési esperesség főesperese, a bányai egyházkerület főjegyzője volt. Szerepet vállalt a bányai egyházkerület özvegy-árva gyámintézetének felállításában, az alapszabályainak kidolgozásában. A szarvasi takarékpénztár alapító tagja, s elnöke volt. 1872 és 1878 között a békési egyházmegye esperesi tisztségét viselte. A szarvasi főgimnázium főiskolai tanácsának elnökségi tagja volt. Haláláig az egyházmegyei számvevőszék elnöki tisztségét viselte. Lelkészi működésének 50. évfordulója alkalmából a lelkésztársa, Achim Ádám esperes szervezett ünnepséget a tiszteletére.

Írásai a Vasárnapi Ujságban, a Családi Lapokban, a Kétgarasos Ujságban, a Nővilágban, a Képes Ujságban, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.

Lásd még

Források

  • A békési ágost. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesitője 1875/76-ról. Közzéteszi: Tatay István. Gyula, 1876. 21. p. (Látogatva: 2023. 02. 07.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás