Panwitz Vilmos (1865–1937)

Panwitz Vilmos
Panwitz vilmos 01.jpg
Születési dátum 1865
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1937. október 8.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Foglalkozás ezredparancsnok

Élete

Sírköve a Ligeti temetőben

Nemes Panwitz Vilmos 1865-ben született Békéscsabán.

1884. augusztus 18-án elvégezte Horvátországban a károlyvárosi hadapródiskolát. Hadapród őrmesterként Szegedre, a császári és királyi 46. gyalogezredhez került. Kapitányként katonai szemlén dicséretben részesült, erről egy 1910-es sajtócikk tanúskodik. 1911-ben őrnaggyá léptették elő. A 46. gyalogezrednél 1913-ig látott el katonai szolgálatot.

Békéscsabán hunyt el 1937. október 8-án. Temetésére október 10-én került sor a Ligeti temetőben, a szertartást Szeberényi Zs. Lajos vezette.

Munkássága

1913. május 1-én őrnagyi rangot kapott, és áthelyezték Békéscsabára a 101. gyalogezredhez. A 101-es gyalogezredet 1883-ban alapította Drathschmidt Károly gyalogsági tábornok, többek között abból a szegedi 46. zászlóaljból, melyben Panwitz is szolgált. Az ezred Békés vármegye több területén is állomásozott, egyetlen zászlóaljuk a világháború kezdetéig Békéscsabán maradt, melynek a parancsnokságát Panwitzra bízták.

Az első világháború kitörését követően, 1914. augusztus 2-án indult el Panwitz alezredessel a III. zászlóalj a szerb frontra. Mindössze pár napot tartózkodtak ott, augusztus végén a 101-eseket Galíciába vezényelték. Augusztus 30-án, a rohatyni csatában a III. zászlóalj tartalékként állomásozott, ekkor estek át a tűzkeresztségen. Az alezredes valamennyi, az ezredet érintő ütközetében jelen volt. Panwitz Vilmos felelősséget érzett katonái iránt, amit bizonyít az a cselekedete is, amikor gyűjtést indított a táborban az elesett hősök családtagjainak megsegítésére. Háborús szerepvállalásának – egy időre – betegsége vetett véget 1914 szeptemberében.

Felgyógyulásakor, 1915. május 1-én megkapta Budweis–Neuhausban a 101. gyalogezred pót-zászlóaljának parancsnoki pozícióját, melyet egészen 1918. március 31-ig irányított. 1916. március 1-én ezredesi rangot kapott. 1919 januárjában nyugdíjazták.

A nyugdíjas katonák, hadirokkantak, özvegyek, valamint árvák támogatását segítő Turul Biztosító Részvénytársaság békéscsabai főügynökségének társvezetője lett, Kelemen Gyula nyugalmazott százados mellett. 1922. augusztus 2-án – a komarestie-slobadziai győzelem 5. évfordulóján – megalakult „A volt 101-esek Bajtársi Szövetsége”, az eseményen Panwitz Vilmos köszöntötte a résztvevőket. A szövetség ügyvezető elnökeinek Kummer Ferencet és Medovarszky Mátyást választották. 1924-ben már Panwitz Vilmos elnökletével működött a 101-esek Bajtársi Szövetsége.

1925-ben Gyulaváriba érkezett József királyi herceg. Panwitz Vilmos a 101-esek nevében mondott tisztelgő beszédet. Békés megyében több helyen is emlékoszlop-állítással tisztelegtek az első világháború hősi halottai előtt: 1925-ben Tótkomlóson, 1926-ban Csorváson és Sarkadon, 1927-ben Szarvason és Békésen. Panwitz valamennyi ünnepélyen jelen volt, a 101-esek képviseletében. 1925-ben pedig az orosházi hősök nevét tartalmazó emléktáblát avatták fel Orosházán, Panwitz Vilmos jelenlétében. Ugyancsak tiszteletét tette 1934-ben Mezőberényben, a helyi HONSZ csoport ünnepélyes zászlóavató ünnepségén.

Praznowszky Béla, egykori 101-es rokkant hadnagy állította össze azt a szarvasi anyakönyvet, melybe háborús visszaemlékezését közölte Panwitz Vilmos is.

1933-ban – 50 esztendővel a 101-es gyalogezred felállítását követően – tiszteletére ünnepélyt szerveztek Békéscsabán. Az 1934-es csabai frontharcos nap zászló-avatásán is jelen volt. 1934-ben Békéscsabán emléktáblát avattak a 101-esek és a 4. honvédgyalogezred tiszteletére, a szeptember 23-ai ünnepségen Panwitz Vilmos a 101-esek nevében tartott avatóbeszédet. A díszmenetben a 101-eseket Panwitz katonai ruhájában, kardját kivonva vezette. Hetvenedik születésnapja alkalmából barátai, tisztelői, bajtársai a Csaba Szállodában díszvacsorát rendeztek tiszteletére.

Díjak, kitüntetések

  • Ferenc József rend tiszti keresztje hadiékitménnyel
  • Vaskoronarend lovagkeresztje kardokkal
  • békebeli 3. oszt. katonai érdemkereszt
  • Károly csapatkereszt
  • 2. oszt. vöröskereszt tiszti jelvény hadiékitménnyel
  • Katonai szolgálati kereszt 2. osztálya

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

  • A negyvenhatosok fegyverben 1914–1918. összeáll.: Hirn László. Szeged, 1933. 17. p.
  • Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gécs Béla: Megcselekedték, amit a haza kívánt. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 62. szám (2002. március 14.) 13. p.
  • Kiss Tamás, T.: Frontvonalban : Molnár Mihály élete dokumentumok tükrében. Szeged : Belvedere Meridionale, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Machalek Pál: 101. Cs. és Kir. gy. ezred története, 1883–1918. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1928. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szászné Várkonyi Adrienn: A békéscsabai 101-es emlékmű felállításának krónikája a források alapján. In: [ http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_201504.pdf Bárka, 23. évf., 4. szám (2015) 70–72. p.]

Külső hivatkozások

  • László Erzsébet: Száz éve üzenték: meg kell szállni! In: beol.hu
  • Molnár Pál Márton: Volt egyszer egy gyalogezred. In: beol.hu