Makkay (Machalek) Pál (1888–1939)

Makkay (Machalek) Pál
Makkay pal 01.jpg
Születési név Machalek Pál
Születési dátum 1888
Halálozási dátum 1939. március 11.
Halálozási hely Gyula
Sírhely Kastélyi temető, Békéscsaba
Házastárs Gajdács Ilona

Élete

Makkay (Machalek) Pál sírja

Machalek Pál 1888-ban született. Édesapja Machalek János.

A császári és királyi hadapródiskolát Temesváron végezte.

1914. január 10-én megházasodott, Gajdács Ilonát, Gajdács András csabai birtokos lányát vette feleségül. Egy gyermekük született, Márta. 1925-ben megvásárolták Békéscsabán a Szőlő utca 5. szám alatti házat Szelezsán Jánostól. Még az év őszén eladták Teleky utcai házhelyüket.

1934-ben lányával, Mártával vezetéknevüket Machalekről Makkayra változtatták.

50 éves korában, 1939. március 11-én hunyt el Gyulán a szanatóriumban Makkay (Machalek) Pál, aki élete végéig hű katona maradt. Március 13-án a békéscsabai Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Zászlós csapatszolgálatát először az 5. századnál töltötte. Hadapród-tiszthelyettesként a 101-es gyalogezred tagja lett. 1911-ben hadnaggyá, 1914-ben főhadnaggyá, 1915-ben pedig az I. géppuskás osztag parancsnokává nevezték ki. 1917 nyarán hazatért a frontról és Békéscsabán adománygyűjtést indított. Az élelmiszer-adományt 1917. december 14-én a katonák családtagjai szállították a frontra. Békéscsabáról több tisztségviselő is meglátogatta az ezred tagjait. A kétnapos ünnepségre az oroszokkal kötött fegyverszünet adott lehetőséget. Az esemény megszervezéséért Machalek helyettes ezredsegédtiszt felelt. Ilyen jellegű polgári látogatásra a 101-eseken kívül csak a debreceni 39-esek vállalkoztak. Az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatáért 1917-ben Machalek legfelsőbb dicséretben részesült.

1922-ben megbízták a 101-es Bajtársi Szövetség alapszabályának kidolgozásával. A szabályzatot a szeptember 30-ai választmányi ülésen terjesztette elő. Ugyanezen az ülésnapon bizottságot hoztak létre a 101-es emlékmű felállítása érdekében. A bizottság tagjává Machalek Pált választották.

1924-es közgyűlésén igazgatósági tagjának választotta a békéscsabai Városfejlesztő és Értékesítő Forgalmi Részvénytársaság.

1928-ban szerkesztésében jelent meg a 101-es gyalogezred történetét összefoglaló könyv. A kötetet a harctársak naplófeljegyzéseiből és saját emlékeiből állította össze. A könyv eladásából befolyt összeggel a 101-es emlékmű költségeit kívánta finanszírozni.

1929-ben megkezdték az egykori frontharcosokat tömörítő szervezet létrehozását. A novemberi értekezleten Machalek Pál felvázolta az országos mozgalom céljait. 1931-ig igazgatója volt a Békéscsabai Kisgazda Bank és Hitelszövetkezetnek.

1934-ben jelent meg a 101-es gyalogezred emlékalbuma, amelyet Makkay (Machalek) Pál írt meg az egykori 4-esek adatai, továbbá fényképek, levelek felhasználásával.

1937-ben a Békéscsabai Céllövő Egyesület alelnöke lett. 1938-ban megalakult a békéscsabai Légoltalmi Liga, az alakuló közgyűlésen Makkay (Machalek) Pált ügyvezető alelnöknek választották. Előadásokat tartott a modern légoltalom szükségéről, illetve a bombázás veszélyeiről. A Békéscsabai Frontharcos Főcsoport szervezésében népművelési előadást tartott, 1938 novemberében Görgey mint ember és hadvezér címmel.

Mindezek mellett további helyi társaságoknál vezető tisztséget viselt. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak, a békéscsabai Orient Szállítási és Kereskedelmi Részvénytársaságnak, a csabai Motor részvénytársaságnak és az Apolló Mozgószínház Rt.-nek. Alelnöke volt a MOVE békéscsabai osztályának, választmányi tagja volt a Békéscsabai MOVE Sport Egyesületnek. Békéscsaba keresztény nemzeti társadalmának megbecsült tagja volt.

Díjak, kitüntetések

  • Katonai érdemkereszt 3. osztálya hadiékítménnyel és kardokkal
  • Ezüst Signum Laudis
  • Bronz Signum Laudis
  • Károly csapatkereszt
  • Háborús emlékérem
  • 1908-as jub. emlékérem
  • 1912/13. Emlékkereszt

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom