Lipták Pál (1874–1926)

Lipták Pál
Liptak pal mernok 01.jpg
Születési dátum 1874. április 13.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1926. május 15.
Halálozási hely Balatonfüred
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Gabriel Emma
Foglalkozás tanár, vállalkozó, államtitkár

Élete

Békéscsabán született 1874. április 13-án Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát, ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd leérettségizett.

Később Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel, melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.

1906-ban – másodikként az országban – mérnöki doktorátust szerzett. Az ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László, Gábor és Béla.

Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én. Május 19-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.

Munkássága

Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. 1908-ban Budapesten létesített egy kis műhelyt Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése (1909) volt. A vállalat 1909-ben Pestszentlőrincen terjeszkedett. Lipták 1911. június 17-én részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven, melynek 1917-ig részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során a Monarchia legmeghatározóbb hadigyáraként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.

1917-ben kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően cégét bekebelezte a Ganz-gyár, ami aztán 1927-ben felszámolásra került.

Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. 1920-ban az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.

Emlékezete

  • Nevét lakótelep viseli Budapesten, a XVIII. kerületben (Liptáktelep).
  • Az egykor saját magának tervezett épületben működő Zuglói Művelődési Ház 2012 óta a Lipták Villa nevet viseli.

Műve

  • Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. 31 p.

Források

  • Budapesti Hírlap, 53. évf. 20. szám (1933. január 25.) 6. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
  • Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. 110. szám (1926. május 18.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dr. Lipták Pál. 1874–1926. In: Körösvidék. 7. évf. 110. szám (1926. május 16.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lipták Pál dr. halála. In: Fővárosi Hírlap, 15. évf. 20–21. szám (1926. május 19.) 5. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
  • Lipták Pál, az építész és gyáros : magyar géniuszok a XX. század hajnalán. In: Építész Közlöny – Műhely. 226. szám (2013. február) 46. p.
  • Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 79. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. szerk.: T. Boros László. Budapest : Európa, 1929. 262–263. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mihailich Győző – Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest : Akadémiai K. 1966. 210. p.
  • Napi Hírek, (1934. június 23.) 1. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
  • Pesti Hírlap, 52. évf. 79. szám (1930. április 6.) 12. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)
  • Remport Zoltán: 100 éve alakult az egykori Lipták-gyár. In: MAGÉSZ Acélszerkezetek, 5. évf. 3. szám (2008) 56–61. p. (Látogatva: 2018. 01. 02.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Lipták_Pál_(1874–1926)&oldid=6541”