Korniss Géza (1888–1961)

Korniss Géza
Korniss geza 01.jpg
Születési dátum 1888. január 11.
Születési hely Füzesgyarmat
Halálozási dátum 1961. január 29.
Halálozási hely Santiago, Chile
Házastárs Neumann Margit
Foglalkozás szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok

Élete

Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.

1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 19481949-ben ismét a fővárosba ment. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.

1961. január 29-én hunyt el Santiago Chilében.

Munkássága

1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

Az első világháború befejezéséig helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző volt a csabai járásban.

Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.

Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként 1923-ban miniszteri elismerésben részesült. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a Zsilinszky Mihály emléke című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

1925-től a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

Az Auróra Kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Szinyei Merse Társaság tagjává választották. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:

  • a HONSz társelnöke
  • elnök-helyettes a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnál
  • alelnök a békéscsabai Szanatorium Egyesületnél, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnél, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsánál és a községi iskolaszéknél
  • a Békéscsabai Sakk-kör örökös díszelnöke
  • a helyi Munkás Dalárda védnöke
  • a Jókai Műkedvelő Gárda fővédnöke

Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.

Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

A Tóthváradgyai előnév

Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.

Díjak, kitüntetések

  • II. oszt. polgári hadiérdemkereszt
  • Magyar Vöröskereszt Érdemkereszt (1935)
  • Magyar Érdemrend lovagkereszt (1941)

Művei

  • Válogatott beszédeim és egyebek. Bcs. : Gesmey ny., 1925. 162 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Bcs. : Corvina ny., 1927. 26 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom