Réthy Béla (1862–1935)

Réthy Béla
Rethy bela 01.jpg
Születési dátum 1862. december 24.
Születési hely Szarvas
Halálozási dátum 1935. december 22.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Vidovszky Erzsébet
Foglalkozás gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Élete

A Réthy család sírja

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hosszan tartó betegségben hunyt el. Haláláról megemlékezett a Magyarország, a Gyógyszerészeti Közlöny.

Munkássága

Rethy bela 02.jpg
Rethy bela 03.jpg

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.

1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért oklevelet kapott a kiállítás zsűriétől. Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg. 1898-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a gyakornoki szakiskola támogatására, melyet a tehetséges tanulóknak szánt.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Főbb publikációi

  • Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.
  • A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.
  • Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.
  • A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.
  • Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.
  • A Karston át. In: Békésmegyei Közlöny, 1897.05.06.
  • Fiume. In: Békésmegyei Közlöny, 1897.05.16.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

  • Cégér kell a jó bornak. In: Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.
  • Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: Phoenix Pharma honlapja
  • Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Réthy_Béla_(1862–1935)&oldid=6627”