Donner Lajos (1849–1923)

Donner Lajos
Donner lajos 01.jpg
Születési dátum 1849. február 16.
Születési hely Körmend
Halálozási dátum 1923. október 6.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Körösön túli (Bogárházi) temető, Békéscsaba
Házastárs Haan Ida
Foglalkozás tanár, iskolaigazgató

Élete

A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án. Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet 1879-ben magyar nyelvből szerzett.

1879. december 29-én Békéscsabán feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél a műegyetemen tanult.

Donner Lajos 1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán. A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1874. szeptember 1-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt. 1877 szeptemberében a leköszönő Zsilinszky Endre után a polgári leányiskola igazgatójának választották. E minőségében tevékenykedett 1914 szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. 1898-ban jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az 1901-ben publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. 1877-ben tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az 1878-ban meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. 1880-ban Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt 1898-ban beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az 1899-ben megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál 1901-től könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az 1902-ben megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az 1905. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az 1908 márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét. A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. 1895-ben a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

Források

  • Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 1980. 483., 486., 489. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 70. szám (1877. szeptember 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 66. szám (1885. május 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 82. szám (1885. október 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 3. szám (1886. január 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 22. évf. 73. szám (1895. szeptember 12.) 3–4. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 43. szám (1898. május 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 79. szám (1898. október 2.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 89. szám (1898. november 6.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 93. szám (1898. november 20.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 22. szám (1899. március 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 64. szám (1899. augusztus 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 48. szám (1901. június 16.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 53. szám (1901. július 4.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 61. szám (1901. augusztus 1.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 7. szám (1901. január 24.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 70. szám (1901. szeptember 1.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 35. szám (1902. május 1.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 71. szám (1905. július 23.) 7. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 26. szám (1908. március 29.) 3. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 63. szám (1908. augusztus 6.) 2. p. (látogatva: 2017. 08. 09.)
  • Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 26. szám (1877. április 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 52. szám (1877. július 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 70. szám (1877. szeptember 2.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 29. szám (1878. április 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 76. szám (1878. szeptember 22.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 83. szám (1923. október 17.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 11.)
  • Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 05.)
  • Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) 2–3. p. (Látogatva: 2017. 08. 11.)
  • Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.
  • Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914–2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom