Kondoros
| Kondoros | |
|---|---|
 Kondoros címere | |
| Első említés éve | 1228 |
| Alapítás éve | 1875 |
| Rang | város |
| Járás | Szarvasi |
| Irányítószám | 5553 |
| Lakónépesség | 4537 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Békés vármegyei város a Szarvasi járásban. Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.
Történet
Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző tárgyi leletek is előkerültek. Egykor Décse, Nagy-Kamut, Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. Első birtokosát Kondorosnak hívták, aki egyházat építtetett, róla nevezték el a települést. Első említése 1228-ból származik, ekkor az itt élő poroszló, Mikó nevét örökítették meg. A település a tatárjárás során elpusztult. A területet a betelepített kunok népesítették be újra. 1403-ban Kondorosegyháza néven említették. 1526-ban a gyulai uradalom egyik legnagyobb falva volt, mely kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizetett. 1552-ben és 1553-ban negyvenhárom, 1556-ban ötvennégy, 1560-ban ötvenhét, 1562-ben nyolcvan, 1564-ben pedig hetven kapu után adóztak. A falu egészen 1566-ig a gyulai uradalom része volt.
A település a török uralom alatt még létezett. Az 1557–58-as török defter alapján negyven régi és két új háza volt. 1602–1603-ban már pusztaság állt a település helyén. Az 1720-as évek elején Harruckern János György tulajdonába került a terület, melyet 1730-ban Szebeni Rácz Lászlónak, 1744-ben a bolgár származású Prentics testvéreknek adott haszonbérbe. A szarvasiak kérésére 1754-ben a Nagy-Kondorosnak nevezett puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra, s innentől Szarvas határához tartozott. Kondoros másik felét a szarvasi gróf, Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híressé vált a Csaba és Szarvas közötti út melletti kondorosi csárda. A csárda és a szembe lévő zsandárlaktanya körül létrejött az új település. Dérczy Ferenc, Geist Gáspár és Petőfi István vezetésével 1875. december 23-án megalakult a község. Kondoros bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi István lett.
A település első iskolája 1878-ban létesült. Az első templom 1883–84-ben épült, melyet később nagyrészt Schiefner Ede plébános adományaiból kibővítették. 1887-ben evangélikus templom létesült, 1891-ben és 1895-ben evangélikus általános iskolák alakultak, 1898-ban óvodát hoztak létre. A 19. század végére Kondoros 2597 fő, főképp tót és magyar származású lakost számlált.
A szocializmus időszakában fejlődés jellemezte a települést. 2009-ben megszűnt a Kondorost érintő vasúti személyforgalom. Kondoros 2013. július 15-én városi rangot kapott.
Gazdaság
A Békés–Csanádi löszháton fekszik, tengerszint feletti magassága 88-95 méter között ingadozik. A talajvíz 1939–41-ben és 1970–ben nagy károkat okozott a településen. A határában található ősgyep védett növényekkel rendelkezik (például nyúlánk madártej, pusztai meténg, törpe mandula).
A kiváló talajadottságok miatt nagyrészt szántóföldi növényeket termesztenek. Az 1930-ban kiépített dán–holland mintájú szövetkezeti rendszernek köszönhetően 1945-ig külföldre szállítottak sertéseket a kondorosi gazdák. Az iparosodás nem volt jellemző a városra, az iparosodási hullám és a fejlesztések elkerülték a települést.
Kultúra
Kondoroson született Csernus Tibor Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, Kepenyes Pál szobrászművész, Vajgel Mihály zenész, Balczó András olimpiai bajnok öttusázó is.
A kondorosi csárda híre a határon túlra is eljutott, költőket, művészeket ihletett meg. 1998-ben új multifunkciós intézmény létesült, mely sportcsarnoknak, színházteremnek és könyvtárnak ad otthont.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Kondorosi csárda és múzeum
- Geistcsákó major
- Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
- Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)
- Evangélikus templom
- Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
- Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszítik
- Millecentenáriumi díszkút
- Kossuth-szobor
- 1848-as emlékmű
- I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.
Rendezvények
- Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.
Lásd még
- Batthyány-fa emléktáblája (Kondoros)
- Jézus Szíve-kápolna (Kondoros)
- Petőfi István (1825–1880)
- Petőfi István-emlékoszlop (Kondoros)
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk.: Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 17.)
- Nyemcsok László: Átadták a város kulcsát. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 193. szám (2013. augusztus 19.) 3. p. (Látogatva: 2024. 03. 05.)
Kapcsolódó irodalom
- A dal a lélek virága : a kondorosi Rózsa Pávakör 20 éves története : 1974–1994. Szerk.: Kalhammer Mátyásné, Godáné Nagy Márta. Kondoros : Kondoros. Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Godáné Nagy Márta: A kondorosi csárda története. Kondoros : Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. Kondoros : Nagyközs. Önkorm., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sonkoly Mihály: Két évtized a közösben : a kondorosi Dolgozók Tsz jubileumi kiadványa. Kondoros : Dolgozók Tsz, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Viszkok András: Ufók Kondoros felett. Kondoros : Nagyközs. Kvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- A Kondorosi csárda honlapja
- Betyár Napok rendezvény oldala
- Kondoros megszűnt vasútállomásáról. In: Vasutallomasok.hu
- Kondoros turisztikai oldalának archív változata
- Kondoros város honlapja
- Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde honlapja
- Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület honlapja
