Csorvás

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. március 1., 18:43-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Csorvás
Csorvas cimer 01.png
Csorvás címere
Első említés éve 1456
Újratelepítés éve 1857
Rang város
Járás Békéscsabai
Irányítószám 5920
Lakónépesség 4441 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegyében található város. A békéscsabai járáshoz tartozik. Nevének jelentése: homok. Orosházától 16 km-re, Békéscsabától 22 km-re található. Szomszédos települései: Nagyszénás, Orosháza, Gerendás, Telekgerendás, Kondoros és Kétsoprony.

Történet

Ásatások alapján 1150-ben templomos faluként létezett. Első említése 1456-ra datálható, a Szentetornyához tartozó pusztaként említik. Első ismert lakosa Kis Kelemen jobbágy volt, 1471-ben Elekes Gergely csorvási bíró nevét jegyezték le. A következő évszázadban Csorvás bővült, ugyanakkor jobbágyai oly szegénységben éltek, hogy az 1550-es években csak néhány kapu adózott. 1560-ra nemhogy nem tudtak fizetni, egyes jobbágyok még hátralékban is maradtak. 1562-ben sem javult a helyzet, 1564-ben kezdődött meg lassan a viszonyok rendeződése. A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett, templomának köveit széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).

A puszta 1720-ban Harruckern János György tulajdonába került, 1730 és 1744 között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte. 1745-ben az egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is Gyula lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért. A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került, majd elkezdett népesedni. 1857. december 3-tól önálló, adózó település lett. 1858-ban a legelő elkülönítése és a tagosítás után Gyula polgárainak egy része ide költözött, és itt telepedett le. 1890-ben 536 ház állt, 4249 fő lakossal rendelkezett. A huszadik század elejétől 1950-ig, majd 1970-től újra nagyközség volt. Csorvást 2005. július 1-jén várossá nyilvánították.

Gazdaság

Lakóinak többsége a 16. században földműveléssel foglalkozott. A posta 1858-ban létesült. 1871-ben vasútállomás épült, mely megnövelte a település jelentőségét. Csorváson a pusztai életet a 19. század végétől felváltotta a földművelés.

A város országos jelentőségű természeti értékekkel rendelkezik. A védett növény- és állatvilág a Körös–Maros Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Mágocs-ér néven kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe van. Itt fedezték fel 1935-ben a volgamenti héricset, melyet 1971-ben védetté nyilvánítottak.

Kultúra

Az éves rendezvényekkel nemzetközi hírnevet szerzett a város. A nemzetiségi önkormányzatok fellépéseivel élénk kulturális élet folyik. A Művelődési ház könyvtárral, színházteremmel, iskolával, valamint alkalmilag mozival is rendelkezik. A város gazdag kulturális örökségéből kiemelkedik a Hudák-szövőműhely, a Csorvási Hímzőkör, valamint Csarejs Jánosné festőnő.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • A Bartók-család síremléke
  • A Csorvási Kisvasút emlékhelye
  • Arany János úti Általános Iskola: 1906-ban adták át, a városházához hasonlóan romantikus stílusjegyekkel rendelkezik.
  • Avilai Szent Teréz szobra
  • Békéscsabai utca 3. szám alatti lakóház: szlovák építészeti hagyományokat követ. Előtornácos, „podsztyenkás” ház.
  • Elekes malom: a korábban meglévő kismalom gőzmalommá vált Elekes (Englender) József idején.
  • Evangélikus templom
  • Gróf Wenckheim Károly síremléke
  • Helytörténeti Kiállítás: az Arany János u. 8. szám alatt található, állandó és időszaki látnivalókkal.
  • I. Világháborús emlékmű
  • II. Világháborús emlékmű
  • Károly majori magtárépület: valószínűleg Ybl Miklós tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
  • Katolikus templom
  • Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.
  • Milleniumi díszkút
  • Művelődési ház: 1990-ben épült, modern építészeti elemekkel rendelkezik.
  • Ortodox imaház
  • Református templom
  • Rudolf majori kastély: 192528 között épült vadászkastélyként.
  • Stojanovits Szilárd szabadságharcos nemzetőrkapitány szobra
  • Trianoni emlékmű
  • Városháza: 1912-ben épült és helyi védelem alatt álló építészeti értéknek minősül.
  • Wenckheim malom: 192022 között épült, Wenckheim Matild tulajdonában volt.

Rendezvények

  • Csorvási Búcsú: minden évben a Teréz-napot követő vasárnapon kerül megrendezésre, október 15. után.
  • Csorvási Gazdanap és Kettesfogathajtó Verseny: minden év szeptemberében kerül megrendezésre.
  • Nemzetközi Népzenei Verseny: a március 25-ét követő vasárnapon Bartók Bélára és családjára emlékezik a város, akinek szülei itt házasodtak össze.
  • A Várossá Nyilvánítás Megemlékezése minden év augusztus 20-án kerül megrendezésre.

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csorvás város. Csorvás : Csorvás Város Önkormányzata, 2017 (Látogatva: 2020. 01. 14.)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 14.)

Kapcsolódó irodalom

  • Gyönyörű átok volt festeni : Csarejs Jánosné Harbovszki Ilona életútja = Bola to krásna kliatba mal'ovat : zivotná put' Heleny Carejsovej Hrabovskej, 1930–1998. Szerk.: Papp János. Békéscsaba : Csabai Szlov. Szerv. ; Csorvás : Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások