Zsilinszky Mihály (1838–1925)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2021. március 29., 15:31-kor történt szerkesztése után volt. (Szócikkcímek egységesítése)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

tanár, történész, politikus

Élete

Zsilinszky Mihály

1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született (Endre).

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Tanárai közt volt Wilim János is. Szarvason érettségizett 1856-ban. Felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. 1860‒1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.

Két alkalommal nősült meg. Első felesége Haan Karolina (1867‒1874 között), második felesége Reök Ilona (1883-tól) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben

1925. október 4-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Zsilinszky Mihály

1861-ben tanári állást vállalt egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet.

1874-től 1886-ig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1899-ben pedig rendes tagjává választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

1875-ben bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. 1875‒1881 között a gyomai, 1881‒1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889‒1892 között Csongrád, 1892‒1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. 1895. február 20-án Ferenc József a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. 1896-ban bekapcsolódott az országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. 1910-től 1918-ig a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként a szarvasi választókerületben tevékenykedett. Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését: közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi iskolák fejlesztését is támogatta.

Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé választották.

Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza.

Díjak, kitüntetések

Zsilinszky Mihály "Goszleth fényképe után"
  • Lipót Rend-középkereszt (1901)

Emlékezete

Főbb művei

Források

  • Cabianska citanka : Csabai olvasókönyv. Szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutint., 1996. 168–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. In: Körösök Vidéke: honismereti füzet 1988. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. 35–76. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 342–348. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, (2009) 3. szám, 6099–6101. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5–6. p. (Látogatva: 2018. 04. 27.)
  • Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1939–1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51–54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 11–14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas : Községi Tanács, 1964. 236. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék, 6. évf. 225. sz. (1925. október 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. 301–302. p.
  • Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.–1925 október 4.). In: Levéltári Közlemények, (1925) 3. szám, 317–319. p.
  • Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: Vasárnapi Ujság, (1905) 10. szám, 145–147. p.
  • Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. Szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. 141–143. p.
  • Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. Szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Zsilinszky_Mihály_(1838–1925)&oldid=5960”