Révész Sándor (1889–1944)
fogorvos, az Aurora Kör társalapítója
Élete
1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született, Irma, Margit és Irén neve ismert.
A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ezután nevét Révészre magyarosította, majd 1892-ben Békéscsabára költözve fogorvosi rendelőt nyitott.
Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Eztán a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, miközben a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára és fogorvosi rendelőt nyitott a Vas utca 1. szám alatt.
A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf, könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született, közülük Márta szintén orvos lett.
1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót – az orvosokat is – vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre.
Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.
Munkássága
Révész Sándor édesapja egykori békéscsabai rendelőjében praktizált fogorvosként. 1924-től a fogtechnikus tanoncvizsgáló bizottságnak lett tagja.
1913-ban sógorával, Südy Ernővel megalapították az Aurora-kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának választották meg.
A Körben felolvasásokat tartott a modern festészetről. A képzőművészeti szakosztály számára Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a népszerűséget. Később évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is, aki nagy barátságban állt Révész doktorral. Tagja volt a város színügyi bizottságának is, többek között Banner Benedek és Gyöngyösi János mellett. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.
Révész Sándor többször támogatta adománnyal a rászoruló gyerekeket. Adakozott a budapesti Ady Endre-szobor felállítása érdekében.
1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés vármegye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban címmel tartott előadást. A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.
A politikában is képviselte magát: 1932-ben a 2. választókerületi választáson az ellenzék képviselőtestületi listáján találjuk a nevét.
Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.
Emlékezete
- 2008-ban Békéscsabán emléktáblát avattak fel munkássága előtt tisztelegve.
Műve
- Az „Aurora” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
Lásd még
Források
- Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina, 1929. 177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 16. szám (1913. február 23.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
- Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 75. szám (1913. szeptember 21.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
- Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 9. szám (1913. január 30.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
- Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 129. szám (1924. június 21.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
- Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 219. szám (1927. szeptember 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
- Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám (1932. december 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
- Békésmegyei Közlöny, 59. évf., 279. szám (1932. december 18.) 1. p (Látogatva: 2017. 09. 21.)
- Békésmegyei Közlöny, 61.évf. 10. szám (1934. január 14.) 8. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
- Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 16. szám (1936. január 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
- Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. In: Múlt és Jövő Zsidó Kulturális folyóirat, 2007/3. 116–124. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Okos kisasszonyok : a leányok felsőfokú iskoláztatása Békés megyében. In: Bárka, 19. évf. 5. szám (2011) 62–63. p. (Látogatva: 2018. 06. 20.)
- Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. 87. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kiss Endre: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid történte. Budapest, 2009. In: pointernet.pds.hu (látogatva: 2017. 09. 19.)
- Körösvidék, 5. évf. 268. szám (1924. november 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
- Világ, 10. évf. 86. szám (1919. április 11.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
