Révész Sándor (1889–1944)

Révész Sándor
Születési név	Reisz Sándor
Születési dátum	1889. január 17.
Születési hely	Bácsfeketehegy, Szerbia
Halálozási dátum	1944
Halálozási hely	Auschwitz, Lengyelország
Házastárs	Tevan Flóra
Foglalkozás	fogorvos

Élete

1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született, Irma, Margit és Irén neve ismert.

A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ezután nevét Révészre magyarosította, majd 1892-ben Békéscsabára költözve fogorvosi rendelőt nyitott.

Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Eztán a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, miközben a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára és fogorvosi rendelőt nyitott a Vas utca 1. szám alatt.

A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf, könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született, közülük Márta szintén orvos lett.

1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót – az orvosokat is – vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre.

Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Munkássága

Dr. Révész Sándor megkezdte a rendelést a Vas u. 1. szám alatt – közli a Békésmegyei Közlöny 1913-ban

Révész Sándor édesapja egykori békéscsabai rendelőjében praktizált fogorvosként. 1924-től a fogtechnikus tanoncvizsgáló bizottságnak lett tagja.

1913-ban sógorával, Südy Ernővel megalapították az Aurora-kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának választották meg.

A Körben felolvasásokat tartott a modern festészetről. A képzőművészeti szakosztály számára Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a népszerűséget. Később évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is, aki nagy barátságban állt Révész doktorral. Tagja volt a város színügyi bizottságának is, többek között Banner Benedek és Gyöngyösi János mellett. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.

Révész Sándor többször támogatta adománnyal a rászoruló gyerekeket. Adakozott a budapesti Ady Endre-szobor felállítása érdekében.

1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés vármegye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban címmel tartott előadást. A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.

A politikában is képviselte magát: 1932-ben a 2. választókerületi választáson az ellenzék képviselőtestületi listáján találjuk a nevét.

Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.

Emlékezete

• 2008-ban Békéscsabán emléktáblát avattak fel munkássága előtt tisztelegve.

Műve

• Az „Aurora” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930

Lásd még

• Révész Margit (1885–1956)

Források

• Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina, 1929. 177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 16. szám (1913. február 23.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 75. szám (1913. szeptember 21.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 9. szám (1913. január 30.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 129. szám (1924. június 21.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 219. szám (1927. szeptember 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám (1932. december 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Békésmegyei Közlöny, 59. évf., 279. szám (1932. december 18.) 1. p (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 61.évf. 10. szám (1934. január 14.) 8. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 16. szám (1936. január 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. In: Múlt és Jövő Zsidó Kulturális folyóirat, 2007/3. 116–124. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna Erika: Okos kisasszonyok : a leányok felsőfokú iskoláztatása Békés megyében. In: Bárka, 19. évf. 5. szám (2011) 62–63. p. (Látogatva: 2018. 06. 20.)
• Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. 87. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kiss Endre: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid történte. Budapest, 2009. In: pointernet.pds.hu (látogatva: 2017. 09. 19.)
• Körösvidék, 5. évf. 268. szám (1924. november 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Világ, 10. évf. 86. szám (1919. április 11.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)