Kállay Kornél (1907–1973)
mezőgazdasági mérnök
Élete
Kállay Kornél Békéscsabán született 1907. október 30-án Kállay Ödön Jenő (1866‒1939) és Rimanóczy Mária (1876‒1947) első gyermekeként; testvére Kállay Ernő (1912‒1973). Apja a békéscsabai földműves iskola igazgatója volt.
Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumban kezdte, majd Pécsett folytatta, végül 1925-ben a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Hivatásának a mezőgazdaságot választotta, 1928-ban a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián gazda oklevelet szerzett.
Kállay Kornél Szombathelyen, 1934. október 25-én kötött házasságot Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zitával. Hét gyerekük született: Albert (1935‒1949), Mária Mónika (1936‒2015), Katalin Ilona (1940‒1998), Tamás (1943), Ernesztina (1945), István (1949) és Ilona (1956).
Kállay Kornél 1973. augusztus 21-én, Budapesten hunyt el.
Munkássága
1933-tól 1936-ig a nagykállói mezőgazdasági szakiskolában, majd a csermajori mezőgazdasági tejipari szakiskolában fizetés nélküli gazdasági gyakornokként tevékenykedett. 1936-ban a Szombathelyi Téli Mezőgazdasági Iskolában segédtanárként tanított. Ugyanebben az évben a földművelésügyi miniszter gazdasági tanárrá nevezte ki, és ezzel együtt a Szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet bikazugi tangazdaságának a vezetésével is megbízta. Szarvason két évig a Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézet gyakorlati tanszékén rendes tanárként munkálkodott. 1938-ban felhagyott a tanítással, miután a minisztérium Budapestre helyezte át. 1945-ig a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalban a vízhasznosítási gazdasági osztály vezetője, az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. szaktanácsadója, az Állandó Központi Talajjavító Bizottság, valamint a malária leküzdésére alakított vízrendezési bizottság tagja volt.
Kállay Kornél a második világháború után, 1946‒1947-ben a Gazdasági Főtanács mezőgazdasági előadójaként dolgozott. 1947 márciusában a gazdasági rendőrség hivatalos hatalommal való visszaélés miatt letartóztatta. A vád szerint Kállay tudta, hogy Návay Kálmán volt földbirtokos és dr. Székely András, a Tisza Vidéki Öntözőgazdák Szövetkezetének a vezetője „elfeketézik” az ország vetőmagrizskészletét, és megpróbálta kiszabadítani előkelő barátait a gazdasági rendőrségtől. 1948-tól Budapesten, majd Szolnokon lett az állami gazdaságok főagronómusa. 1952-ben a Minisztertanács az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjává választották. 1953-tól az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél dolgozott, 1954-től a Rizstermelő Állami Gazdaság igazgatóságának lett főagronómusa, 1957-től pedig a Földművelésügyi Minisztériumnál kapott osztályvezetői kinevezést. 1959-től előbb az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutatóintézetének tudományos munkatársának, majd 1961-től az intézet főmunkatársának nevezték ki. Az 1970-ben bekövetkezett nyugdíjazása után két évig a Pénzügyminisztérium megbízásából a földértékelés és a korszerű hektárértékelés módszereinek kidolgozásával foglalkozott.
Kállay Kornél úttörő érdemeket szerzett az öntözéses növénytermesztés és főleg a nagyüzemi rizstermesztés kifejlesztésében. A Földművelésügyi Minisztérium által 1935-ben a szarvasi tanintézet mellett létesített öntözőtelepen kezdett öntözési kérdésekkel foglalkozni, sok növényfaj öntözési lehetőségeinek tisztázásához járult hozzá. Szántóföldi öntözési kísérleteket végzett, a magyar rizstermesztés módszereinek kidolgozásával foglalkozott. Új módszerek bevezetésével kíséretei meg a növénytermesztés fejlődését meggyorsítani, a mezőgazdasági termelést jövedelmezővé tenni. Szakmai irányításával 1950 után az Alföldön több, rizstermesztésre alkalmas öntözőtelep létesült, 1954-ben kezdeményezésére rizsnemesítő telep alakult Szarvason. Az 1950-es években részt vett a Tisza II. vízlépcső agrárgazdasági tervének elkészítésében. Az öntözéses növénytermesztés mellett a szőlészet, gyümölcstermelés, homoki növénytermesztés is foglalkoztatta. Tudományos kutatói tapasztalatait több könyvben és publikációban osztotta meg a közönséggel, tankönyveket írt mezőgazdasági szakközépiskolák számára, a Mezőgazdasági lexikon rovatvezetője és szerkesztője is volt.
A Kállay család
Kállay Kornél mezőgazdász, tudományos kutató a Kállay (nagykállói) családnak, Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjainak a leszármazottja. A család néhány fontosabb tagja:
- Kállay Pál (15. század), Mátyás király kamarása
- Nyirkállai Tamás (15. század), királyi jegyző
- Kiskállói Vitéz János (IX. János), 1522-ben Báthori István nádor szörényi bánná nevezte ki
- Kállay Zsuzsanna (17. század), Kemény János erdélyi fejedelem felesége
- Kállay János (1735–1810), 1770-ben császári kamarássá nevezik ki, és Mária Terézia grófi címet adományoz neki
- Kállay György (1752–1821) egri kanonok és albei prépost
- Kállay Miklós (1754–1820) szabolcsi alispán, országgyűlési követ
- Kállay Péter (1764–1837) császári és királyi kamarás
- Kállay Ignác (1774–1823), Békés vármegye levéltárnoka
- Kállay István (?–1845) királyi udvari tanácsos, csanádi főispán
- Kállay Ferenc (1790–1861) művelődéstörténész, nyelvtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Kállay Menyhért (1795–1858) főszolgabíró, szabolcsi alispán
- Kállay Emánuel (1814–1886), Szabolcs vármegye hadi főpénztárnoka
- Kállay Ödön (1815–1879) szabolcsi főszolgabíró, kormánybiztos
- Kállay Béni (1839–1903) politikus, történész, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia kormányzója
- Kállay András (1839–1921) főispán, író, Kállay Miklós miniszterelnök apja
- Kállay Albert (1843–1922) szegedi, hódmezővásárhelyi és szabadkai főispán
- Dr. Kállay Rudolf (1853–1920) sebész, főorvos, a nyíregyházi Erzsébet közkórház első igazgatója
- Dr. Kállay Zoltán (1856–1914) jogi doktor, Heves vármegye főispánja, országgyűlési képviselő
- Kállay Tamás (1876–1963) politikus, országgyűlési képviselő, Kállay Miklós miniszterelnök bátyja
- Kállay Ödön (1879–1960) Szőny jegyzője és történetírója
- Kállay Tibor (1881–1964) országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter
- Kállay Elemér (1882–1974) író
- Kállay Miklós (1885–1955) író, műfordító
- Kállay Miklós (1887–1967) politikus, miniszterelnök
- Kállay Kálmán (1890–1959) református lelkész, egyetemi tanár
- Kállay Emil (1929) piarista szerzetes, tartományfőnök
- Dr. Kállay Kristóf (1916–2006) diplomata, vatikáni nagykövet, máltai lovag
- Kállay István (1942) jogtörténész, a győri Széchenyi István Egyetem docense
- Kállay Tamás (1943), mezőgazdasági kandidátus, a tárolásbiológia szakértője
- Kállay Dusán (1948) grafikus, illusztrátor, 1988-ban Andersen-díjas
- Dr. Kállay Miklós (1949) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár
- Kállay Géza (1959–2017) irodalomtörténész
Főbb munkái
- Az öntözéses gazdálkodás problémái (társszerző, Szarvas, 1937)
- Szőlőműveléstan és borkezeléstan (Budapest, 1938)
- A magyar rizstermesztés (Budapest, 1940)
- Öntözéses üzemszervezés és munkaszervezés (Budapest, 1951)
- Öntözéses növénytermeléstan (tankönyv, Budapest, 1952)
- Mezőgazdasági zsebkönyv (társszerző, Budapest, 1954)
- Az öntözés gazdaságosságának vizsgálata (Budapest, 1961)
- A rizs termesztése (szerkesztő, Budapest, 1962)
- Termelésszervezés szikeseken (Budapest, 1965)
- Víznorma, tápanyagellátás és az öntözéses többlettermelés összefüggései. A 2. Tiszai Vízlépcső Komplex agrárgazdasági terve (Budapest, 1965)
Források
- Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 199. szám (1993. augusztus 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 280. szám (1965. november 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 68. évf. 152. szám (1936. július 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Földmívelési Értesítő, 43. évf. 3. szám (1933. február 10.)
- Földmívelési Értesítő, 48. évf. 19. szám (1938. október 10.)
- Kállay család. (N.-kállói.) In: Nagy Iván: Magyarország családai (Látogatva: 2018. 10. 29.)
- Kállay Kornél. In: Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2018. 10. 29.)
- Kállay Kornél. In: Wikipedia (Látogatva: 2018. 10. 29.)
- Körösvidék, 3. évf. 137. szám (1922. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Világosság, 3. évf. 53. szám (1947. március 5.)
