Kállay Kornél (1907–1973)

Kállay Kornél
Születési dátum	1907. október 30.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1973. augusztus 21.
Halálozási hely	Budapest
Házastárs	Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zita
Foglalkozás	mezőgazdasági mérnök

Élete

Kállay Kornél Békéscsabán született 1907. október 30-án Kállay Ödön Jenő (1866‒1939) és Rimanóczy Mária (1876‒1947) első gyermekeként; testvére Kállay Ernő (1912‒1973). Apja a békéscsabai földműves iskola igazgatója volt.

Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumban kezdte, majd Pécsett folytatta, végül 1925-ben a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Hivatásának a mezőgazdaságot választotta, 1928-ban a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián gazda oklevelet szerzett.

Kállay Kornél Szombathelyen, 1934. október 25-én kötött házasságot Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zitával. Hét gyerekük született: Albert (1935‒1949), Mária Mónika (1936‒2015), Katalin Ilona (1940‒1998), Tamás (1943), Ernesztina (1945), István (1949) és Ilona (1956).

Kállay Kornél 1973. augusztus 21-én, Budapesten hunyt el.

Munkássága

1933-tól 1936-ig a nagykállói mezőgazdasági szakiskolában, majd a csermajori mezőgazdasági tejipari szakiskolában fizetés nélküli gazdasági gyakornokként tevékenykedett. 1936-ban a Szombathelyi Téli Mezőgazdasági Iskolában segédtanárként tanított. Ugyanebben az évben a földművelésügyi miniszter gazdasági tanárrá nevezte ki, és ezzel együtt a Szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet bikazugi tangazdaságának a vezetésével is megbízta. Szarvason két évig a Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézet gyakorlati tanszékén rendes tanárként munkálkodott. 1938-ban felhagyott a tanítással, miután a minisztérium Budapestre helyezte át. 1945-ig a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalban a vízhasznosítási gazdasági osztály vezetője, az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. szaktanácsadója, az Állandó Központi Talajjavító Bizottság, valamint a malária leküzdésére alakított vízrendezési bizottság tagja volt.

Kállay Kornél a második világháború után, 1946‒1947-ben a Gazdasági Főtanács mezőgazdasági előadójaként dolgozott. 1947 márciusában a gazdasági rendőrség hivatalos hatalommal való visszaélés miatt letartóztatta. A vád szerint Kállay tudta, hogy Návay Kálmán volt földbirtokos és dr. Székely András, a Tisza Vidéki Öntözőgazdák Szövetkezetének a vezetője „elfeketézik” az ország vetőmagrizskészletét, és megpróbálta kiszabadítani előkelő barátait a gazdasági rendőrségtől. 1948-tól Budapesten, majd Szolnokon lett az állami gazdaságok főagronómusa. 1952-ben a Minisztertanács az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjává választották. 1953-tól az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél dolgozott, 1954-től a Rizstermelő Állami Gazdaság igazgatóságának lett főagronómusa, 1957-től pedig a Földművelésügyi Minisztériumnál kapott osztályvezetői kinevezést. 1959-től előbb az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutatóintézetének tudományos munkatársának, majd 1961-től az intézet főmunkatársának nevezték ki. Az 1970-ben bekövetkezett nyugdíjazása után két évig a Pénzügyminisztérium megbízásából a földértékelés és a korszerű hektárértékelés módszereinek kidolgozásával foglalkozott.

Kállay Kornél úttörő érdemeket szerzett az öntözéses növénytermesztés és főleg a nagyüzemi rizstermesztés kifejlesztésében. A Földművelésügyi Minisztérium által 1935-ben a szarvasi tanintézet mellett létesített öntözőtelepen kezdett öntözési kérdésekkel foglalkozni, sok növényfaj öntözési lehetőségeinek tisztázásához járult hozzá. Szántóföldi öntözési kísérleteket végzett, a magyar rizstermesztés módszereinek kidolgozásával foglalkozott. Új módszerek bevezetésével kíséretei meg a növénytermesztés fejlődését meggyorsítani, a mezőgazdasági termelést jövedelmezővé tenni. Szakmai irányításával 1950 után az Alföldön több, rizstermesztésre alkalmas öntözőtelep létesült, 1954-ben kezdeményezésére rizsnemesítő telep alakult Szarvason. Az 1950-es években részt vett a Tisza II. vízlépcső agrárgazdasági tervének elkészítésében. Az öntözéses növénytermesztés mellett a szőlészet, gyümölcstermelés, homoki növénytermesztés is foglalkoztatta. Tudományos kutatói tapasztalatait több könyvben és publikációban osztotta meg a közönséggel, tankönyveket írt mezőgazdasági szakközépiskolák számára, a Mezőgazdasági lexikon rovatvezetője és szerkesztője is volt.

A Kállay család

Kállay Kornél mezőgazdász, tudományos kutató a Kállay (nagykállói) családnak, Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjainak a leszármazottja. A család néhány fontosabb tagja:

• Kállay Pál (15. század), Mátyás király kamarása
• Nyirkállai Tamás (15. század), királyi jegyző
• Kiskállói Vitéz János (IX. János), 1522-ben Báthori István nádor szörényi bánná nevezte ki
• Kállay Zsuzsanna (17. század), Kemény János erdélyi fejedelem felesége
• Kállay János (1735–1810), 1770-ben császári kamarássá nevezik ki, és Mária Terézia grófi címet adományoz neki
• Kállay György (1752–1821) egri kanonok és albei prépost
• Kállay Miklós (1754–1820) szabolcsi alispán, országgyűlési követ
• Kállay Péter (1764–1837) császári és királyi kamarás
• Kállay Ignác (1774–1823), Békés vármegye levéltárnoka
• Kállay István (?–1845) királyi udvari tanácsos, csanádi főispán
• Kállay Ferenc (1790–1861) művelődéstörténész, nyelvtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Kállay Menyhért (1795–1858) főszolgabíró, szabolcsi alispán
• Kállay Emánuel (1814–1886), Szabolcs vármegye hadi főpénztárnoka
• Kállay Ödön (1815–1879) szabolcsi főszolgabíró, kormánybiztos
• Kállay Béni (1839–1903) politikus, történész, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia kormányzója
• Kállay András (1839–1921) főispán, író, Kállay Miklós miniszterelnök apja
• Kállay Albert (1843–1922) szegedi, hódmezővásárhelyi és szabadkai főispán
• Dr. Kállay Rudolf (1853–1920) sebész, főorvos, a nyíregyházi Erzsébet közkórház első igazgatója
• Dr. Kállay Zoltán (1856–1914) jogi doktor, Heves vármegye főispánja, országgyűlési képviselő
• Kállay Tamás (1876–1963) politikus, országgyűlési képviselő, Kállay Miklós miniszterelnök bátyja
• Kállay Ödön (1879–1960) Szőny jegyzője és történetírója
• Kállay Tibor (1881–1964) országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter
• Kállay Elemér (1882–1974) író
• Kállay Miklós (1885–1955) író, műfordító
• Kállay Miklós (1887–1967) politikus, miniszterelnök
• Kállay Kálmán (1890–1959) református lelkész, egyetemi tanár
• Kállay Emil (1929) piarista szerzetes, tartományfőnök
• Dr. Kállay Kristóf (1916–2006) diplomata, vatikáni nagykövet, máltai lovag
• Kállay István (1942) jogtörténész, a győri Széchenyi István Egyetem docense
• Kállay Tamás (1943), mezőgazdasági kandidátus, a tárolásbiológia szakértője
• Kállay Dusán (1948) grafikus, illusztrátor, 1988-ban Andersen-díjas
• Dr. Kállay Miklós (1949) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár
• Kállay Géza (1959–2017) irodalomtörténész

Főbb munkái

• Az öntözéses gazdálkodás problémái (társszerző, Szarvas, 1937)
• Szőlőműveléstan és borkezeléstan (Budapest, 1938)
• A magyar rizstermesztés (Budapest, 1940)
• Öntözéses üzemszervezés és munkaszervezés (Budapest, 1951)
• Öntözéses növénytermeléstan (tankönyv, Budapest, 1952)
• Mezőgazdasági zsebkönyv (társszerző, Budapest, 1954)
• Az öntözés gazdaságosságának vizsgálata (Budapest, 1961)
• A rizs termesztése (szerkesztő, Budapest, 1962)
• Termelésszervezés szikeseken (Budapest, 1965)
• Víznorma, tápanyagellátás és az öntözéses többlettermelés összefüggései. A 2. Tiszai Vízlépcső Komplex agrárgazdasági terve (Budapest, 1965)

Források

• Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 199. szám (1993. augusztus 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 20. évf. 280. szám (1965. november 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 68. évf. 152. szám (1936. július 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Földmívelési Értesítő, 43. évf. 3. szám (1933. február 10.)
• Földmívelési Értesítő, 48. évf. 19. szám (1938. október 10.)
• Kállay család. (N.-kállói.) In: Nagy Iván: Magyarország családai (Látogatva: 2018. 10. 29.)
• Kállay Kornél. In: Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2018. 10. 29.)
• Kállay Kornél. In: Wikipedia (Látogatva: 2018. 10. 29.)
• Körösvidék, 3. évf. 137. szám (1922. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Világosság, 3. évf. 53. szám (1947. március 5.)