Füzesgyarmat

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2021. december 30., 16:47-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „bélyegkép|150px|Füzesgyarmat címere '''Békés megye északi részén található''', Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék …”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Füzesgyarmat címere

Békés megye északi részén található, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék által határolt város. A szeghalmi járáshoz tartozik. Szeghalomtól 11 km-re, Karcagtól 30 km-re található. Szomszédos települései: Szeghalom, Bucsa, Kertészsziget, Biharnagybajom, Sárrétudvari, Szerep, Darvas, Csökmő.

Történet

Határában a középkorig több falu is állott, amelyek Pázmány kivételével a törökdúlásig lakottak voltak. A Rákóczi-szabadságharc után a rácok dúlták fel a falut, a lakosok 12 év után kezdtek el visszatelepülni. Nagyvárad regestrumában a „Tüzesvas ítélet” 112. paragrafusában szerepel először.

A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. Egy 1776. január 1-jén keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.

A község először a Nadányiak, majd a Harruckern család, később egyes területek a Vécseiek, a Wenckheimek, illetve a Blankensteinek tulajdonában volt.

A település 2000. július 1-jén városi rangot kapott.

Gazdaság

Füzesgyarmat gazdasági szereplői leginkább mikro- és kisvállalkozások, illetve egyéni vállalkozók és őstermelők. Jellemzően 10 fő alatt van a foglalkoztatottak száma. A város ipari termelésének a feltételei azonban mégis jónak mondhatók, a városban több nagyobb foglalkoztató is található.

Nagyobb foglalkoztatók a városban:

  • Egeresi István – árufuvarozás
  • Füzes Kacsa Kft. – állattenyésztés
  • Golden Pallet Kft. – raklapgyártás
  • KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. – kapcsolószekrény-gyártás
  • Kurucz Farm Kft. – állattenyésztés
  • Macskási Tejtermelő Zrt. – állattenyésztés
  • Mol Nyrt. – kőolaj-előállítás és -kereskedelem
  • Petrolteam Kft. – olajipari szállítmányozás

Kultúra

A város több, évről-évre ismétlődő rendezvénnyel is rendelkezik. A helyi civil szervezetek közreműködésével élénk kulturális élet folyik. A Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény keretein belül működik a könyvtár, a szomszédos közösségi központ épületében pedig helyet kapnak a Főnix ArtMozi, a város, valamint a civil szervezetek rendezvényei. Ezeken felül található még a városban tájház, kiállítótér (Szitás Erzsébet Képtár), valamint helytörténeti kiállítás. Füzesgyarmat erősen kötődik a lovas hagyományok ápolásához, több lovas civil szervezet működik a településen.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Állatpark és Vadfarm
  • Barkóczi Méhészet
  • Castrum termál kemping
  • Egykori zsinagóga épülete (1929), jelenleg iskola
  • Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
  • Galambos Hintókészítő Műhely
  • Hegyesi János-szobor
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Szent Borbála-szobor
  • Szitás Erzsébet Képtár és Lázár Lajos Tűzoltóeszközök Gyűjteménye
  • Szűz Mária a Világ Királynője katolikus kápolna
  • Tájház
  • Unitárius templom
  • Városháza
  • Zsidó temető, az Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel

Rendezvények

  • Füzes Fesztivál
  • Füzes Tuning Találkozó
  • Füzesgyarmati Lovasnapok
  • Margaréta Családnap
  • Szent István Napi Lovas Vigadalom

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Budapest : Földműv. Min., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Borbíró Lajos: Szülőföldem Füzesgyarmat : adalékok a falu történéseiből avagy történetének megírásához. Szeghalom : Szeghalom és Vidéke Ált. Fogy. és Értékes. Szöv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Füzesgyarmati Vadásztársaság: 50 éves a Füzesgyarmati Vadásztársaság. Füzesgyarmat : Füzesgyarmati Vadásztársaság, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gacsári István: Füzesgyarmati krónika : a Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklésiának Krónikája... : részletek. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. ; Füzesgyarmat : Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lévainé Homoki Éva: Füzesgyarmat rövid története és népszokásai. Füzesgyarmat : Lévainé Homoki É., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Réthy Zsigmond: Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata. Budapest : Természettudományi Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Réthy Zsigmond: Természeti változások Füzesgyarmat térségében. Budapest : Természettud. Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmat, Tájház. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmati kapuk és keritések. Füzesgyarmat : Önkorm. Hiv. ; Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szilágyi Márton: A füzes-gyarmati ev. ref. egyház története. Debrecen : Hoffmann és Kronowitz, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vörös Csillag Termelőszövetkezet (Füzesgyarmat): 25 éves a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, 1949–1974. Füzesgyarmat : Vörös Csillag Tsz., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások